Permakultúra délután a Sas-hegyen

2020. március 7-ére Lazányi Orsi (a cargonomia egyik tagja) kertbejárást, permás előadást és tagtoborzást szervezett a XI. kerületbe.

A MAPER részéről Baji Béla és Szilágyi Alfréd volt jelen, akik a kert tervezésének, működtetésének, művelésének tekintetében adtak tanácsot, majd egy összefoglaló előadást tartottak a permakultúráról.

Íme Frédi beszámolója és Béla nagyon értékes megfigyelései, amit a saját területünkön is használhatunk:

Március 7-én volt alkalmunk Baji Bélával a Sas-hegyen egy közösségi kert kezdeményezést megtekinteni, és tanácsokat adni, együtt gondolkodni a résztvevőkkel, hogy hogyan lehetne kialakítani azt a területet a permakultúra elvei szerint. Az esemény hátterében egy másik esemény állt, a január végi Élelmiszer önrendelkezés fórumon Lazányi Orsi a Cargonomia tagjaként mesélt erről a közösségi kert kezdeményezésről, és akkor vetült fel, hogy szívesen kimegyünk a területre, segítjük a projektjüket, ha tudjuk. Ebből a felvetésből szerveződött aztán  ez a kertbejárós nap. A másik fő cél a tagtoborzás volt a közösségi kerthez. Ezért is döntöttünk úgy, hogy tartunk a kertbejárás után egy előadást a permakultúráról, hátha ez így több embert vonz be. Szerencsére a helykeresés során is partnerre találtunk, a Biokontroll Hungária Kft. fogadott be minket az előadás idejére, amiért nagy köszönet jár nekik.

A kertről röviden annyit, hogy a Sas-hegy oldalában fekvő területről beszélünk, mintegy 1-2 ezer m2. Nehéz sárga agyagos talaj van itt, ez volt a beszélgetés egyik fő témája, hogy hogyan lehet ezt feljavítani, alkalmassá tenni a művelésre, kertészkedésre. A másik a kitettség, hiszen ez egy délies lejtésű, kitettségű terület, így nyáron az aszály fontos tényező, nem csak a növények, de a kertészek számára is. A megjelentek nagy száma miatt kettéoszlottunk, míg Béla a csapat egyik felével a terület felső részét nézte meg, ami egy elvadult régi kert rész, szőlő volt, addig jómagam a csapat másik felével a bejárattól induló egyenes szakaszt szemléltük meg és beszélgettünk, hogy miket lehetne csinálni.
A főbb pontok a mi esetünkben a következők voltak: első körben a megfigyelés, nem mindjárt nekiállunk “kitakarítani” hanem először megnézzük alaposan, hogy egyáltalán mi van ott, (pl: láttunk több hagymás dísznövényt, cserjéket). Ez a terület körülbelül 20 méter széles és jó hosszan elnyúló, kb. 80 m hosszú rész, ez vezet be a kert másik felébe. Bal oldalt a bevezető út, jobb oldalt pedig egy enyhén rézsűs terület. Az út mellett már korábban, néhány éve gyümölcsfákat telepítettek. Így nagyobb fák már nem nagyon férnek be a rendszerbe, inkább cserjék, bokrok. A gyepről is beszélgettünk, hogy hogyan érdemes kezelni, mikor kaszálni, hányszor és miért érdemes (mulcsanyag stb.). Az ágyások és talajjavítás kapcsán én egy hosszú dombágyás vagy másnével hugelkultur létrehozását javasoltam, aminek egyenesnek se muszáj lennie. Itt a méretek miatt a szintvonalhoz sem kötelező igazodni, lehet a már meglévő hasznos növényekhez igazítani például, meg ha  már közösség akkor a kreativitást is kiélni a formák és minták tekintetében.  Ezen témák kapcsán a részletekről is beszélgettünk de hamar elment a kertre szánt idő, így aztán mentünk tovább az előadás részre. Azért remélem a résztvevők egy része ott lesz majd Orsiék mellett a megvalósításban, hiszen ez egy nagyszerű kezdeményezés és a kert és termésen túl sokféle hasznot hoz majd a kert művelőinek és másoknak is (közösség, természetvédelem= Sas-hegy természetvédelmi terület, kezelés szükséges az invazív növények miatt, környezetvédelem= helyi zöld hulladék kezelés stb.). A MAPER igyekszik támogatni a közösségi kert kezdeményezseket a jövőben is, a Városi permakultúra facebook csoportot Vargha Sára tagunk hozta létre anno, és jelenleg is az egyesület gondozza.”

Béla megfigyelései a terület felső részéről:

“Jól látható volt, hogy a terület, és környéke valaha szőlő, gyümölcsös volt. Leginkább abból a többféle kerti dísznövényből amelyek előfordultak. Tulipán, krókusz, boglárkacserje, szőlő hajtások. Gyümölcsfák már nem nagyon voltak. Viszont látható volt az eredeti vegetáció néhány faja, pl. a virágos kőris. Mindez, a hegy északi oldalán. A déli oldal majdnem kopasz, feltételezem, kőbányászattal tarolták le valamikor. Csak megjegyzem, hogy ezeken a sziklákon él azoknak a védett fajoknak a nagy része, amelyek miatt a Sas hegy természetvédelem alatt áll.
Az északi oldal hajdani kertjeiben kezd újra indulni a kertészkedés. Átjöttek szomszédok, akik hasonló módon kertészkedtek, mint mi. Házakat, vityillókat nem szabad építeni, csak kertészkedni.”

Baji Béla, Szilágyi Alfréd

One thought on “Permakultúra délután a Sas-hegyen

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük