Noé Bárkája (Baji Béla)

Noé bárkáján 1987-2019. A permakultúrás kísérleti terület 32 évi tapasztalatai

Bill Mollison „Permakultúra I-II” c. könyvének elolvasása nyomán elhatároztam, hogy kipróbálom a permakultúra elveinek alkalmazását. Különösen a második kötetben bemutatott gyakorlati példák ragadták meg képzeletemet. Megvettem egy 6000 nm -es szántó területet Tápiószele határában, az Agrobotanikai Intézet szomszédságában, amely alkalmazottjaként teljes állásban voltam. Később két szomszédos földcsíkot megvásárolva a terület 12 ezer nm-re bővült, méretei kb. 80x120m.

Mint manapság oly sokan, egy önellátásra épülő családi gazdaságot terveztem. A tervet az első kép mutatja. Legjellemzőbb vonása a három nyugat- kelet irányú, észak, és dél felé homorú fásított csík, melyek déli oldalukon erősítik a Nap melegítő hatását, északi oldalukon elviselhetőbb a nyári hőség, valamint fogják a viharos északias szeleket. Nagyjából a terület közepére terveztem a lakóépületünket, tőle délre már húsz éve készen van a napsugár tó, körülötte terem az erdőkert (harmadik kép). Távolabb, az északi és déli végeken gyümölcsfák, és takarmányfák vannak vegyesen ültetve. A telepítést 1987 tavaszán kezdtem el, a kívánt fajok előkezelt magvainak végleges helyükre, fészkekbe történt telepítésével.

• 

• 

• 

Családunk sorsa másképpen alakult, mint ahogy megálmodtam. Az Agrobotanikai Intézet (manapság NÖDIK) által biztosított szolgálati lakásból Tápiószele túlsó felére kellett költöznünk, két fiamat elragadta a „fősodorvonal”. Arra hogy mi a tanyán házat építsünk, nincs kilátás. Mióta ez bizonyossá vált, „permakultúra kísérleti tér” -nek nevezem a területet.

• 

• 

Próbálkozásaim fő irányai:

• Terepplasztika, és mikroklíma alakítás. A fásított sávok által létrehozott mikroklíma mozaikosságot fokozni lehet a fásított sávok talajszintjének emelésével, míg a kiemelt talaj helyén keletkező mélyedések klímája nedvesebb, kiegyenlítettebb. A kb 1m-es lepelhomok réteg elhordásával hozzáférhetővé váló kötött talaj komposzttal keverve a felszíni homoktalaj javítására használható a magasítandó részeken. Tapasztalat: Legalább 60 cm vastag jó talaj feltöltés szükséges, hogy a növények „megérezzék”.

• Termesztett zöldség és cserje fajaink árnyéktűrésének vizsgálata többszintes növénytársítások létrehozása érdekében: A tapasztalatok szerint a zöldségek jelentős része, és a ribiszkefélék kb. 50-60 százalék lombkorona borítást visel el, a paradicsom, kukorica ennyit sem. Málna, laskatök, zöldbab valamivel többet. Kezdeti pozitív eredmények mutatkoznak a mongol kivinél (Actinídia arguta).

• 

• 

• Ellenálló gyümölcs, és zöldségfajták: Területem az Alföldön egy viszonylag mély fekvésű területen fekszik. Az ilyen területek fagyzúgosak, nyári hajnalokon erős a páralecsapódás. Tapasztalatom szerint a gombabetegségek főleg a hajnali harmatban terjednek, az árudákban kapható őszi és kajszibarack, meggy fajták kipusztultak a gombabetegségeik miatt, az alma virágai gyakran elfagynak. Az elmúlt tizenöt évben találtam monília ellenálló meggy, kajszi, levélfodrosodás ellenálló őszibarack, „fagyálló” virágú alma tájfajtákat, „köpött magonc” egyedeket. Ezeket kis tételben szaporítom.

• A biodiverzitás növelése évelő vadvirág fajok telepítésével. A mezőgazdasági területek évelő vadnövényfajokban rendkívül szegényesek, különösen az Alföldön. Kiszántogatták őket az évszázadok során. Telepítési próbálkozásaim során sziklagyepekből, homoki gyepekből, középhegységi erdőkből számos faj magvait begyűjtöttem, belőlük magtermő parcellákat telepítettem, és/vagy megfelelő területeken szétszórtam. Sikerrel telepítettem elhagyott szántón kb. 5-6 fajt. A növényvilág változatossága magával húzza a rovarvilág változatosságát, amely pedig kedvező a madaraknak. A kokárdavirág (Gaillardia aristata) ugyan nem honos nálunk, de május végétől novemberig tartó folyamatos virágzása fontos táplálékbázist biztosít a megporzó rovaroknak. Magszórással könnyen telepíthető elhagyott, gyomos területeken.

• 

• 

•