Projektek

A munkacsoport tagjainak permakultúrás kutatási projektjei:

Agroerdészeti rendszer térhasználatának a termelékenységre és jövedelmezőségre gyakorolt hatásának vizsgálata a Valaha Tanyán

A kutatás tárgya az agrárerdészeti rendszer és konvencionális gazdálkodás összehasonlítása Föld egyenérték aránnyal. Az agrár-erdészeti rendszerben szántóföldi és fás szárú növényeket termesztünk egy területen, egyazon időben. Tehát a rendszer két komponensből áll: szántóföldi növényekből és fákból. A fás szárú növények, vagyis fák vagy cserjék a mezőgazdasági területen találhatók. Állhatnak egymagukban, vagy csoportosan, de leggyakrabban sávokba rendeződve. Így a nagy mezőgazdasági gépek elférnek a fasorok között, és nincs akadályozva a hagyományos szántóföldi gazdálkodás. (Aufwerten 2016)

A témaválasztás indoka, hogy a napjainkban egyre támogatottabb technológiává alakuló agrárerdészeti témában, nemzetközi szinten több kutatást is publikáltak ( Nair 1993), hazai szinten viszont még csak kevés kutatás történt, vagy csak néhány éves rendszerekben kísérleteznek. Továbbá a meglévő, főleg a fatermeléssel foglalkoznak, míg jelen kutatás a fák gyümölcstermő képességére koncentrál (Newman 1986).

A kutatási program célja, hogy megvizsgálja egy gyümölcsfákat alkalmazó agrárerdészeti rendszer termelékenységét és jövedelmezőségét.A vizsgálat 2 komponensből áll: a fák és a köztes növény vizsgálatából.

A gazdaság területén kijelölt 2 meggy fasor közepén 5-5 egymás mellett elhelyezkedő fa és az általuk bezárt köztes terület képezi a mintavételi helyszínt. Az adott gyümölcsfát a termés beérésének idejében leszüreteljük. Az eredményeket egy környékbeli meggy ültetvény adataihoz hasonlítjuk.

Eközben a köztesnövény fenofázisainak megfelelő időpontban, a kísérleti területről, ugyanabban a gazdaságban egy nem agrár erdészeti területről és egy helybéli konvencionális gazda területéről is mintát veszünk, melyet megmérünk. A szüret illetve a köztes növény kaszálásnak végén az adatokat összesítjük és Föld Egyenérték Arány (Mizseiné Ny. J. 2010) segítségével.

A lehető legtöbb költséget és kiadást számba véve értékeljük a mérési eredményeket, kiszámoljuk és összehasonlítjuk az adott területek jövedelmezőségét.

Kutatási kérdés, hogy az egyidőben kettős hasznosítású terület összességében többet termel-e ,mint két ugyanakkora, monokultúrás terület, illetve milyen mértékben?

Ugyanez a terület jövedelmezőbb-e,mint két ugyanakkora, monokultúrás terület, illetve milyen mértékben?

A különbség fennállása esetén, további kérdésként merül fel annak lehetséges okai, mint például az eltérő mikroklíma, vagy talajbiológiai folyamatok, a saját nyersanyag feldolgozás előnye és a biogazdálkodás magasabb bevétele.

Felhasznált irodalom:

AUFWERTEN (2016), Agroforst gehölze in der Landwirtschaft, videó, 4:30 sec.http://erdo-mezo.hu/2017/11/21/nagyszeru-video-az-agrar-erdeszeti-rendszerekrol-magyar-felirattal/

Dupraz C., Liégre F. (2011): Agroforesterie, des arbres et des cultures. Második Kiadás, Éditions France Agricole, Párizs. 432 p.

Gyuricza et al. (2018): Bevezetés az agrárerdészet alapjaiba. Agrárerdészet Gödöllő, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, 260

Mizseiné Ny. J. 2010: Birtoktervezési és rendezési ismeretek 20., A birtoktervezés értékelési alapjai, Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar, 26

Nair P. K. R. (1993): An Introduction to Agroforestry. Kluwer, Dordrecht, The Netherlands.

Newman (1986): A pear and vegetable interculture system:Land Equivalent Ratio,light use efficiency and productivity. ExplAgric. (1986), volume 22, pp. 383-392

Nyári L. (2006): Az agroerdő-gazdálkodás fogalma és történelmi háttere. Agrár-erdészeti Jegyzetek, 1.

Konvencionális, ökológiai és permakultúrás gazdálkodási rendszerek ökoszisztéma-szolgáltatásainak és fenntarthatóságának komplex értékelése.

A téma aktualitása, jelentősége:

Sok tanulmány foglalkozott az elmúlt években a mezőgazdaság természeti erőforrásokra gyakorolt hatásaival, és több koncepció is kialakult, hogy hogyan lehetne harmonizálni az ökoszisztémák fennmaradását a termelési igényekkel. Az egyik ilyen koncepció a fenntarthatóság, és a fenntartható mezőgazdaság. A mezőgazdaságban is több évtizede megjelent ez a koncepció, sokféleképpen próbálták a gyakorlatban megvalósítani, és megtalálni az elveihez hű megoldásokat, technológiákat. A másik kialakult koncepció az ökoszisztéma-szolgáltatások figyelembevétele a gazdálkodás során. A két koncepció célkitűzései nagyon hasonlóak, mindkettő a mezőgazdaság funkciói közti egyensúly megteremtésére és az ember környezetre való hatásának harmonizálására törekszik, csupán más fogalmi és koncepcionális keretek közt. A közös probléma, hogy hogyan lehet mérni és kimutatni a társadalom felé, hogy az egyes gazdaságok mennyire tudnak megfelelni ezeknek az elveknek a gyakorlatban. Ezért nagyon termékeny kutatási területnek tűnik a két irány egymáshoz való viszonyának, az átfedéseknek és eltéréseknek vizsgálata, illetve a permakultúrás, az ökológiai, illetve a konvencionális szemléletben művelt gazdaságok fenntarthatósági teljesítményének és ökoszisztéma-szolgáltató képességének összehasonlítása.

Célkitűzések: