Három PDC képzés indul 2024-ben a Magyar Permakultúra Egyesület (MAPER) szervezésében. Az alap tematika minden képzésünknél azonos, csak az oktató csapat, a helyszínek és időbeosztás, illetve előbbiekből fakadóan kicsit a képzések fókusza tér el.

Három PDC képzés indul 2024-ben a Magyar Permakultúra Egyesület (MAPER) szervezésében. Az alap tematika minden képzésünknél azonos, csak az oktató csapat, a helyszínek és időbeosztás, illetve előbbiekből fakadóan kicsit a képzések fókusza tér el.
Üdvözlünk a hazai permakultúra mozgalom honlapján!
A kertben, vagy akár beltérben, de növényekkel végzett tevékenységek lehetőséget nyújtanak számunkra, hogy kapcsolódjunk a természethez, akár részei legyünk a kert ökoszisztémájának. Mindezzel egészségünkre, mentális és fizikai jóllétünkre is pozitív hatást gyakorolhatunk.
Előadó: Zeller Zoltán Moderátor: Szlatényi Dóra Helyszín: online – Zoom Időpont: 2023. augusztus 22. 18:00
Összefoglaló: A permakultúrás szakirodalomban említés történik a kúszó növényeink termesztéséről úgy, hogy egyszerűen csak élő fákra futtatják őket. Próbálkozásaim során a szőlő, mint gyümölcstermő növény (csemegeszőlő) fákra futtatásának lehetőségeit, permakultúrás rendszerekbe való beillesztésének lehetőségeit vizsgáltam.
Egyszer valamelyik levelező listán arról panaszkodtak, hogy a sütőtök palánták nem akarnak növekedni, tele vannak virággal, de nincs rajtuk terméskezdemény.
Miért kellenek a fásszárúak egy fenntartható rendszerbe? Mit tud egy erdőkert és mivel több vagy másabb a szintropikus agrárerdészet? Miért nem működik elég jól egy csupán egynyári növényekből és évelő lágyszárúakból álló kertészeti rendszer? Hogy segíthet a szintropikus gazdálkodás a talajdegradáció és a klímaváltozás ellen?
Napjaink „divatos” fogalmai. Eközben permanens környezeti, társadalmi, gazdasági válságok sorát éljük, melyek kölcsönhatásukban fel is erősítik egymást.
Bátaszéken az Örök Zöld Kertet 7 éve szántás, műtrágya és vegyszerek nélkül műveli Takácsné Kovács Anikó, ökológiai gazdálkodási mérnök, MAPER tag, aki a több évtizedes hagyományos kertészkedési gyakorlatát váltotta fel permakultúrás, fenntartható, egészséges élelmet biztosító, önellátást szolgáló kertműveléssel.
Ebben a fejezetben arról számolok be, hogyan sikerült hulladék anyagokból, nulla költséggel támfalat, emelt ágyásokat készítenem.
Ha is gondolkodtál már azon, hogy vajon mekkora erőfeszítést, mennyi mesterséges inputot, egyáltalán bármilyen emberi beavatkozást igényel az, hogy méz kerüljön az asztalodra, és ez hogyan oldható meg úgy, hogy minél kevésbé ártson a méheknek, akkor itt a helyed!