A rendezvény Olaszfalu településen a Zöld Ág Lovas udvarban került megrendezésre, május 15-én, a tulajdonos, Varga Antal meghívására. Elmesélte, hogy a terület a rendszerváltás után elkezdett beerdősülni. Azzal a céllal vásárolta meg, hogy visszaállítja a gyerekkora-beli fás legelőt, ami minden kétséget kizáróan jól halad. A festői környezetben nem volt nehéz az állattartás témájára ráhangolódni. Láthattuk élőben is a fás legelőket a hihetetlen fajgazdaságú gyepet, a szegélyben különleges gyümölcsfajtákat és hatalmas fűszerkertet, de a lóugrató pálya és istálló sem maradhatott ki.
Dr. Seregi János (professor emeritus, állatorvos): Hagyományos állatgyógyászat
A Professzor előadásában hallhattunk a személyes indítékairól, tapasztalatairól, életútjáról, majd egy rövid összefoglalót az állatorvoslás történelméről. Felsorolásra kerültek a ma jelentős és ismert állatbetegségek, tüneteik és kezelésük lehetőségei. A költségek és időbefektetés problémája is felmerült, konkrétan, hogy érdemes-e tovább küzdeni az állat életben maradásáért vagy érdemesebb inkább levágni? A elmesélt történetekből azt is megtudhattuk, hogy sok esetben érdemes, az egész életükben állattenyésztéssel foglalkozó, tapasztalt idős emberekre hallgatni, akiknek az elméleti háttér nem feltétlen az elfogadott formában áll rendelkezésükre, de a gyakorlati tudásuk mindenképpen figyelemre méltó.
Valkó Dániel: A haszonállatok tartásának fenntarthatósága.
Az előadás a fogalmak tisztázásával kezdődött. Elhangzottak a környezet és természetvédelem, társállat, haszonállat és fenntarthatóság meghatározásai. A fő téma a nem termelő, pusztán kedvtelésből tartott társállatok fenntarthatósága volt, a haszonállatok különböző, tárgyi, anyagi, ökológiai és pszichológiai szolgáltatásaival szemben. A kecske, csirke, ló és sertés esetén a hasznosítási lehetőségek sokszínűsége is felsorolásra került. A ragadozók esetén, mint a kutya vagy macska, személyes megfontolást igényel az állatok tartása. Fő szempont, hogy hajtanak-e annyi hasznot, amennyit megesznek, mivel ők lényegében a mi táplálékunk konkurenciái.
Kozák Lajos (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen): Állati döntéseink a KoVa tanyán – Hogyan tervezzük mi az állatok beillesztését épülő saját gazdaságunkba?
Kozák Lajostól a saját területük állatállományának felépítéséről, fejlődéséről, jövőbeli terveiről hallhattunk. A gazdaság céljai a következőképpen épülnek fel: A saját élettér kiteljesedése a legfontosabb és ebben segít a környezeti nevelés, gazdálkodás és egy Iskolakert létesítése. Ezt követően bemutatásra került a gazdaság elhelyezkedése, mérete, kényszerítő körülményei, környezete, infrastrukturális adottságai és piaci lehetőségei. Zárásként megismerhettük a gazdaság állatfajait, fajtáit is. Az állatösszetételben törekednek arra, hogy minél több faj és magyar fajta kapjon otthont. Találkozhatunk a tanyán fogolyszínű- és gyöngytyúkkal, kacsával, nyúllal, törpekecskével, szamárral, lóval, bivallyal, mangalicával, törpemalaccal és magyar szürke marhával. Birkákból van a legnagyobb választék: merinó, racka, cigája, cikta, babydoll és karakül is szélesíti a látnivalók listáját.
Dr. Rétfalvi Tamás (Soproni Egyetem, Kémiai Intézet): Az okoskaptárak szerepe az agrárerdészetben
Dr. Rétfalvi Tamástól az okos kaptárak fogalmába, működésébe kaphattunk betekintést. A kaptártermékek vizsgálata a méhek tevékenységére épít, vagyis 3 km messzeségből is szállíthatnak anyagokat kaptárba. Mivel ezek a beszállított anyagok érintkeznek a környezettel, felvesznek onnan sokféle szennyezőanyagot. A mézben, propoliszban, viaszban, virágporban ezek koncentrálódnak, ezért ezek vizsgálatával, olyan szennyezettségekre is fény derülhet, amik alapvetően laborban nem kimutathatóak a kis koncentráció miatt. Ilyenek például a PAH vegyületek, a fékpor, növényvédő szerek és sok egyéb anyag.
A második lehetőség a méhészek számára lehet érdekes. A különféle szenzorokkal és jeladókkal felszerelt méhkaptárak cipekedés, emelgetés, füstölés nélkül szolgálnak információkkal a kaptárban zajló folyamatokról, ráadásul sokkal gyorsabban. Beépítésre kerültek hőmérsékleti, pára, szén-dioxid szenzorok, mikrofon és mérleg is. Az egész rendszer egy, a kaptár tetején elhelyezett napelemmel működik. Segítségükkel akár 10 percenként kaphatunk adatokat a méhkaptárban történtekről. Ha hirtelen és szélsőségesen megváltozik valamely tényező, akkor tudható, hogy valami baj történt, esetleg kirajzottak a méhek. A téli megfigyelést is lehetővé teszi, illetve a begyűjtött méz mennyiségét is mutatja, a mérleg által. Ugyan még csak kísérleti fázisban van ez a technológia, de hamarosan nagy segítségére lehet méhészeknek és kutatóknak.
Dr. Szalai Zita (SZIE-Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék) : Mit érdemes tudni a zengőlegyekről? Jól mézelő fafajok és cserjék az agrárerdészeti rendszerekben.
Az első részben a zengőlegyekről hallhattunk egy rövid, de tartalmas ismertetőt. A nagy fajgazdagságú rovarcsalád kettős hasznot is hajt. Lárváik ragadozók, főként a levéltetveket pusztítják, imágóik, vagyis a kifejlett rovarok pedig viráglátogatók. Életben-maradásukhoz fontos, hogy szétterülő virág álljon rendelkezésükre, hiszen nincs olyan hosszú szájszervük, mint a méheknek. Az erdők is igen jelentős szerepet töltenek be a megjelenésükben, hiszen 65 százalékuk erdőkedvelő.
A második részben az agrárerdészetben is alkalmazható mézelő növényfajokról szerezhettük ismereteket. A legfontosabb, hogy folyamatos és megfelelő mennyiségű virágzást biztosítsunk egész évben. Különösen a korai pollenadók és mézelők érdemelnek figyelmet, a méhcsalád kezdeti megerősödése érdekében. Ezeket a növényeket telepíthetjük erdősávokban, de sok lágyszárú, mezei, nektáradó növény is ismert.
Baji Béla, Kardos Etelka: Mit esznek az állatok a gazdaságban? Alternatívák a takarmányozásban.
Kardos Etelka a saját állatállományuk szemléltetésén keresztül mesélt az állatok takarmányozásáról a gazdaságban. Elsődleges szempont hogy az állat tudja „megszerezni” magának a táplálékát, vagyis ne az embernek kelljen először lekaszálnia, összegyűjtenie a takarmányt. Ebben az esetben viszont felmerülhet a kérdés, hogy hogyan visszük oda és tartjuk ott az állatot. Egyik jó megoldás lehet a nyúltraktor, hiszen a fűnyírás és helyben tartás is megoldott, a disznók a tyúkudvar karbantartására is alkalmasak, a kecskék a területek rekultiválására, a kacsák pedig a csigairtásra. Ismételten felmerült a ragadozó társállatok etetése, azaz, hogy érdemes állatot nevelni egy másik állat takarmányozására, konkrétan nyulat a kutyák, macskák etetésére.
Baji Béla a kecskékről számolt be bővebben. Tapasztalatai alapján a legkedveltebb csemegéjük az alma, a körte és a turkesztáni szil. Ezek után következnek a más gyümölcsfák. Harmadik a sorban a nyár, akác, kecskerágó, juhar, a különböző bokrok, végül pedig minden más. Fontos arra is odafigyelni, hogy ínyenc, vagyis sokáig nem eszi ugyanazt, akkor sem, ha ízlik neki. Különböző terméseket is adhatunk nekik, mint a tölgymakk, vagy gledícsia termés. Külön kiemelte, hogy a nagy fehérjetartalmú növények, mint például az akác etetése, szoktatás nélkül fehérje toxikózist okozhat, amiben, súlyos esetben el is pusztulhatnak a kecskék, ezért érdemes ésszerűen kedveskedni nekik. Sok növényről tartja a szakirodalom, hogy mérgezőek, ilyen például a borostyán és keszegsaláta is, de személyes tapasztalatai alapján, ha kis mennyiséget és más növényekkel keverve kapja, nem okoz problémát.
Mozaikbeszélgetés, személyes megfigyelésekről-tapasztalatokról az állattartás szerepéről, meghívott résztvevők: Kulcsár Balázs, Valkó Dániel, Zaja Péter, Lantos Tamás, Kozák Lajos, Zsoldos Vica, Kardos Etelka
A mozaikbeszélgetés valóban nagyon sokszínűen sikerült. Sok-sok információ és tudás hangzott el:
– a baromfik a takarmányuk nagyjából 60 százalékát tudják a kertből fedezni, segítenek a szénaforgatásban és kártevőket is irtják. Ha alacsony a fűmagasság, akkor sokkal kisebb eséllyel támadja meg őket a róka, ha pedig a fák takarásában vannak, a ragadozó madarak sem bántják őket.
– a disznókat lehet legeltetni, azonban számolni kell vele, hogy feltúrja a talajt. A kerítések sem gyakran állják útját, ezért minimum kettős védelem szükséges – drót és villanypásztor sorrendjének időközönkénti cserélgetése.
– a Kárpáti borzderesekre a közeljövőben terveznek pályázatot kiírni. Egy nagyon tanulékony, intelligens állat, ha egyszer megtanulta, hogy a villanypásztor ráz, akkor nem megy többet közel, akkor sem, ha nincs benne áram, ezért érdemes a kisebb fákat is körbekeríteni villanypásztorral, áram nélkül. Magától nem szakítja el a kerítését, azonban a vadak igen. Ilyenkor sem kell kétségbe esni, a vezér ritkán hagyja el a területét, legfeljebb az alacsonyabb rangúak bóklásznak el, de ők sem messzire. A szakaszos legeltetéshez jó segédeszköz a mobil villanypásztor, amihez betonnal kiöntött autógumik és beléjük állított oszlopok is kiválóak. Szabadban fejni nagyon nehéz, érdemes kialakítani egy betonozott területet hozzá. A Kárpáti borzderesek, egy átlagos marhához képest drágábban beszerezhetőek, de az összes felmerülő költséget beleszámolva nagyjából 1 év alatt megtérül az ára, onnantól pedig csak hasznot hoz. 5-6 százalékos tejzsírtartalommal rendelkezik és a laktáció csúcspontján 18-20 liter tejet is adhat, de legalacsonyabb szint is általában 10 liter, miközben sokkal kevesebbet eszik mint egy magyar tarka. Emellett nagyon sokáig, akár másfél évig is tejelhet.
– A kezdésnél érdemes átgondolni, hogy számolunk-e támogatásokkal vagy a rendszer önmagában legyen fenntartható. Sokan nem élnek vele, különböző okokból, de amíg van, ki lehet használni a lehetőségeket. Fontos már az elején eldönteni, hogy mit akarunk kezdeni az állati termékkel, nehogy a nyakunkon maradjon, és csak nyűg legyen. Az állattartás mindennapos munka, átgondolandó, hogy tudjuk-e vállalni ezt a kötöttséget, vagy ha sürgősen el kell mennünk, van-e helyettesítésünkre alkalmas ismerősünk. Kezdetekben mindenképpen kisállatok és kis állomány a javasolt, később, ha megszoktuk a helyzetet, munkát, bővíthetőek. Az állattartás elsődleges haszna, sok esetben nem a pénz, hanem hogy tudom mit eszek és sokszor olyan termékeket állítok elő, amit máshol nem kapnék meg, vagy nem tudom kifizetni. Az állatállomány tervezésénél figyelembe kell venni a terület állateltartó képességét is, mert ha nem elég a takarmány kénytelenek leszünk kívülről behozni, ami plusz költséget jelent vagy nem tudjuk ellenőrizni a minőséget.
