Üdvözlök ismét mindenkit, aki már legalább idáig eljutott az olvasásban. Ezen írás, egy újabb beszámoló sorozat kezdő példánya. (Lassan szappanoperák írásába is belekezdhetnék, nem?) De hogy lehet a menésen járni, főleg hogy közben gyütt is?
Hallottatok már a Gyüttment Fesztiválról? Gondolom sokan bólogattok, de a kérdő tekintettel szemöldökrángatók kedvéért idézek egy kicsit a honlapról. Idén 5. alkalommal rendezték meg a Szekszárd melletti Sötét-völgyben. No de kik azok a Gyüttmentek (nem, ez a szó nem a migránsok magyarosított formája)? A Gyüttmentek olyanok, akik tudják, hogy nem betonban akarnak gyökeret verni, s nem a tartós tejben és margarinban fürdéstől lesznek boldogok. Olyanok, akik a sarat nem kikerülik, hanem házat építenek belőle, a gazt nem irtják, hanem levest főznek belőle és arra kérdésre: Mennyi tőkéd van? Azt felelik: tucat hárslevelű és néhány leányka (tudjátok, szőlőfajták).
Ők a vidéken újrakezdők, az ökotudatos létezés bozótharcosai, akik évente egyszer összegyűlnek itt előadni, előadást hallgatni, tudást megosztani és persze ismerősökkel találkozni, jól érezni magukat. Ha már ökotudatosságról beszélünk, a fesztivál igyekszik karbonlábnyom-semleges maradni, minél kevésbé zavarni a természetet, meg hasonló zöld dolgok. No de mit jelent ez a valóságban? Szabadtéri zuhanyzót, amiben csak lebomló szappant használhatsz, saját evőfelszerelést, víztakarékos, 3 fázisos mosogatást fahamuval, szalmabála ülőalkalmatosságokat és még sok mindent. Ha ez a téma bővebben érdekel, kedves Olvasó, akkor ajánlom figyelmébe a honlapot, vagy akár a rendezvény meglátogatását (mert überkirály 😀 ) .
 |
 |
 |
Mindezek mit eredményeznek? Egy ilyen kis tündérország kinézetű helyet. Minden szeglet tele sátrakkal, jurtákkal, fából fabrikált, rettentő csinos építményekkel. A kutyák szabadon rohangálnak. A totyogók utánuk és mégsem léptem egyszer sem szerencsekrémbe (tudod… kutya kaki) és nem hallottam, hogy valaki elvesztette volna a kis emberpalántáját (nem tudom, hogy csinálták, biztos varázslat). Minden virággal díszítve és a legváratlanabb helyeken bukkanhat az ember függőágyakra. Az emberek sem hétköznapiak. Az egyszerű ruhát és hajkoronát viselők mellett bő, batikolt ruhában, hatalmas raszta hajat viselve, széles mosolyt és értelemtől csillogó szemet villogtató emberekre lehetett mindenfelé bukkanni. Szóval egy különleges és fantasztikus légkörű rendezvény (és nem, nem a komposztbudik és a szabad ég alatt szappannal fürdő emberek aromája miatt különleges a légkör). És tudjátok mi volt a legeslegrosszabb az egészben? Amikor hazamentem és le kellett húznom a WC-t!
 |
 |
 |
A fesztivál több kisebb helyszínre oszlott így egyszerre több helyen mehettek az előadások, bemutatók. Ezek közül a Gazdálkodók tere tartozott a MAPER-hez. Rengeteg érdekes előadás és bemutató kapott itt helyet, az Egyesület gyakornokaként pedig én is, szóval annyit hallgatózhattam, amennyi csak jólesett. A mi terünkön is 2 helyen folytak az események. A műhelyben (ami egy igazi jurta volt, milyen szuper már) és az előadótérben (ez “csak” egy katonai sátor volt, de szalmabálákon lehetett ülni, szóval ennek is jár azért egy szuper!). Mivel nem rendelkezem a bilokáció adományával, ezért nem tudtam mindegyiken részt venni, akármennyire is szerettem volna, de azért igyekszem az általam is meghallgatott előadásokról tudósítani egy kicsit a sorozat többi részében.
Remélem sikerült kedvet csinálnom a következő Gyüttment Fesztiválhoz!
