![](https://permakultura.hu/wp-content/uploads/2023/03/kep4.jpg)
Ebben a fejezetben arról számolok be, hogyan sikerült hulladék anyagokból, nulla költséggel
támfalat, emelt ágyásokat készítenem.
A gödi kertünkben megfigyeltem, hogy anyám
meredek falú, tartós dombos ágyakat készített, úgy, hogy hulladék faágakat, hosszában jó
sűrűn a földre fektetett, és rétegről rétegre komposztot szórt közéjük. Ily módon hosszúkás,
oldalt kb. 60-70 fokos lejtésű 50 centi magas halmok keletkeztek, amelyek a locsolás
ellenére tartósnak bizonyultak.
Lényegében ez ihletett meg, hogy a faágakat oldalról karókkal megtámasztva rájuk földet
rétegezve támfalat létesítsek. Megfigyeltem, hogy a földben teljesen eltemetett faágak
lassabban korhadnak, mint a föld színén. Pontosabban, ha elérnek egy korhadási állapotot,
azt aztán legalább 10-20 évig megtartják. Elég gyenge, törékeny ez az állapot, de ha kellően
sűrűn rakjuk a maradék erejük is elég ahhoz, hogy a talajrétegeket összetartsa.
Az első támfalamnál nem tettem egyebet, mint hogy sűrűn rakott, földdel rétegzett ágakat
30-40 centinként szögvas és T-vas oszlopokkal (néhai gödi üvegházunk darabjai)
megtámasztottam. Ily módon kb. 1 m magas, függőleges támfalat nyertem (1. kép).
![](https://permakultura.hu/wp-content/uploads/2023/03/kep1-1024x769.jpg)
Az évek során módszeremet tovább fejlesztettem. A magaságyás készítést azzal kezdem,
hogy az ágyás helyére metszéskor, cserje alakításkor, bambusz rendszabályozáskor
keletkező ilyen-olyan elágazó ágakat, gallyakat az helyezek. Ezeket akác, vagy narancseper
karókkal oldalról függőlegesen megtámasztom. (2.kép). Ezek belső, sárgás része nagyon
nehezen korhad.
![](https://permakultura.hu/wp-content/uploads/2023/03/kep2-1024x762.jpg)
Az oldalfalakat vízszintesen rakott bambusz botokkal, vastag ágakkal erősítem meg. (3. kép).
![](https://permakultura.hu/wp-content/uploads/2023/03/kep3-1024x768.jpg)
Az ágyásokat a tanyán bányászott kötött talaj, és erdei lombföld keverékével töltöm föl.
Három rész kötött talajt, agyagot keverek össze, egy rész erdei komposzttal
Pár éve a módszert még tovább tökéletesíttem: Az oldalfalakat tisztán bambusz botokból
rakom. A belső oldalára 5-10 centi szélességben, azoldalfal teljes magasságában szálas
növényi anyagot szorítok (thujafélék, csikófark ágvégei). Ezek hulladékként folyamatosan
keletkeznek. (4.kép). A bambusz botokat felül nagyobb kövekkel lesúlyozom, a bambuszok
közé szintén thujafélék lombját dugdosom, felülre borostyánt ültetek. (5.kép felülnézetből).
Arra számítok, hogy mire az így készült fal elkorhad, (legalább 10-20 év) a növényzet
gyökerei tartják össze az ágyást.
![](https://permakultura.hu/wp-content/uploads/2023/03/kep4-1024x769.jpg)
![](https://permakultura.hu/wp-content/uploads/2023/03/kep5-1024x768.jpg)
Az ágyások a kertünkben árnyékos helyen vannak, erdei gyógynövények, hagymás
növények nevelésére hasznosítom őket. (Csukóka, sárga árvacsalán, pettyegetett tüdőfű,
ginzeng). (6.kép)
![](https://permakultura.hu/wp-content/uploads/2023/03/kep6-1024x768.jpg)