Karbongazdálkodás

Írta: Takácsné Kovács Anikó

Mit is jelent a karbongazdálkodás kifejezés és mi köze van hozzá egy kertésznek, egy gazdálkodónak vagy egy permakultúrás gondolkodású embernek?

Leszögezem az elején, nem törekszem a témában teljességre, nem tudok és nem is szeretnék tudományos szintű fejtegetésekbe belemenni, csak közérthetően és röviden fogom az összefüggéseket megfogalmazni. Az információk forrását lejjebb találjátok meg.

A Földnek sajátos szénkörforgása van évmilliók óta. 5 fő terület vesz részt ebben a körforgásban, amelyekben a szén az alábbi eloszlásban található meg:

– 77,4% az óceánokban
– 14,9 % a fosszilis üzemanyagok elégetése és a mezőgazdasági tevékenység által
– 5% a talajban
– 1,2 % a természetben
– 1,5 % a légkörben.

Klímaválságról, a légkör melegedéséről, üvegházhatású gázok – köztük a szén-dioxidról (CO2) – kibocsátásának csökkentéséről, szén-dioxid-kvótáról már mindenki hallott.
A karbongazdálkodás célja, hogy a Föld légkörében levő szén-dioxid-mennyiséget csökkentsük. Ennek 2 alapvetően különböző módja van:

  1. Csökkentjük a CO2 kibocsátást, ami a legegyszerűbbnek tűnik, csakhogy az emberiség nem igen akar változtatni a megszokott, kényelmes életén. Az esetleges vállalások eredményessége pedig a korrupció miatt megkérdőjelezhető.
  2. Az eddiginél nagyobb mennyiségű szén-dioxidot vonunk ki növényi fotoszintézissel a légkörből, így a légköri szén növényi szerves anyagban és a talajban növekvő mennyiségű szerves anyagban tárolódik tartósan. Ez az út a biztos, amellyel valóban mérsékelhetnénk a klímaváltozás negatív hatásait.

Szénmegkötés

Hogy működik a mezőgazdaságban a szénmegkötés?

Fotoszintézissel: A növények napfény és víz segítségével átalakítják a légkörből felvett szén-dioxidot glükózzá/ szőlőcukorrá, a szénhidrátok alapegységévé, azaz egy rövid szénláncú cukorrá. Ez adja az alapját az összes szénhidrátnak, a hosszú szénláncú poliszacharidoknak: a keményítőnek és a cellulóznak. A szénhidrátok kizárólag szénből, hidrogénből és oxigénből állnak.
A fotoszintézis jelentőségét megértjük, ha tudjuk, hogy a Föld összes élő és holt szerves anyagának 75 %-át poliszacharidok teszik ki és a dehidratált növényi biomassza 50%-a szén.
Azért szaporodnak manapság gomba módra a szervezett faültetések, mert az évelők közül is a fák a leghatékonyabb CO2 megkötők / légkörből kivonók.

Már csak azt kell tudnunk, hogy a növények földfeletti biomasszájából a szén 2/3 része visszakerül a légkörbe és csak 1/3 része épül be a lebomlás során a talajba hosszú, életű talajalkotó szerves anyaggá. DE!!! A növények földalatti gyökérzete a földfeletti biomasszának a 20-40 %-át teszi ki, ami helyes talaj- és mezőgazdálkodással ott tartósan megkötve is marad.

Folyékony szénútvonalnak nevezik azt az utat, amelyet a megkötött szén tesz meg a növények levélzetétől a gyökereikig, mégpedig hihetetlen sebességgel. Az összes fotoszintetizált szén 10-40 %-a egy órán belül áthalad a gyökéren és gyökérváladékként jelenik meg a talajban, táplálva a talajéletet.

Forrás: Eric Toensmeier: The Carbon Farming Solution című könyve

Itt jutottunk el arra a pontra, ahol kertészként, talajművelőként meg kell értsük, mennyire fontos, hogy ne csak száraz mulcsokat (szalma, széna, fűrészpor, faapríték, falevél) használjunk, hanem élő mulcsot, talajtakaró növényeket is alkalmazzunk. Ne kapáljuk a veteményest a haszonnövényen kívül tarra, ne ijedjünk meg a gyomoktól, tűrjünk meg valamennyit a kultúrnövényeink között! Tehát tartsuk a kertet, a szántót, a gyümölcsös- és szőlőskert alját, amennyire lehetséges, egész évben zölden!

 

Szénmegtartás

A szenet nem csak megkötni kell, hanem meg is kell tartani a talajban a talajélet folyamatos táplálásával és állandó zöld növénytakaróval, nagy diverzitású biomasszával. Ennek egyik fő feltétele, hogy minél kevesebbet bolygassuk a talajt.

Mi történik szántáskor vagy ásáskor? A talaj alsóbb rétege felülre kerül, a felső alulra. A felülre került rétegben a talaj parányi élőlényei, a mikrobák az oxigénbőség hatására fokozott anyagcserébe kezdenek, hirtelen felszaporodnak, táplálkoznak és közben elfogyasztják a talajban levő szerves anyagokat, mindeközben szén-dioxidot bocsátanak ki. Így a szén máris visszakerült a légkörbe. A talajforgatással alulra került réteg élőlényei oxigén hiányában elpusztulnak, az ő parányi tetemeiken viszont felszaporodnak az anaerob, azaz oxigén nélküli körülményekhez szokott élőlények. Látszólag felpezsdül a talajélet, ami a termesztett növényeinkre is pozitívan hat egy rövid ideig. Azonban a szén talajból történő tartós kiégetése a talaj elszegényedéséhez, a humusz pusztulásához vezet.

Ezt nem szeretnénk. Ezért hallunk manapság egyre gyakrabban a no-till-ről és a min-till-ről. Személy szerint a min-till, azaz a minimális, okszerű talajművelés híve vagyok. Kiskerti körülmények között, állandó mulcstakaró alkalmazásával vagy mélymulcs használata esetén természetesen a no-till is megvalósítható. Ehhez a megművelt kertterület kb. kétszeresével kellene rendelkeznünk, ahonnan a mulcsnak való anyagot betakarítjuk magunknak. Ez már nem könnyű, de kivitelezhető feladat.

A nagyüzemi léptékű, szántóföldi no-till, azaz szántás nélküli növénytermesztési technológia még nem elfogadott általánosságban hazánkban, mert sok nehézséggel szembesülnek a gazdálkodók a növényvédelemben, mind állománykezelésben, mind gyomirtásban.

A lényeg minden esetben az okszerű talajművelésben, a csak indokolt esetű talajbolygatásban van.

 

A karbongazdálkodás, a mezőgazdasági szénmegkötés és szénmegtartás járulékos hasznai

Ha folyamatosan zölden tartjuk a talajfelszínt, annak járulékos hasznai is vannak a szénmegkötésen kívül: javul a talajunk tápanyag-ellátottsága, ami jobb hozamot eredményez; a talaj pH-ját pufferolja; növekszik a talaj vízmegtartó képessége; csökkenti a szélsőséges hőmérsékleti értékeket és csapadék egyenlőtlen időbeli eloszlása miatti aszályt; nő a biodiverzitás a talajban és a talaj felett; a növényeink egészségesen fejlődnek, jobban ellenállnak a betegségeknek, így nincs szükség mérgekre a növényvédelemhez.

 

Karbongazdálkodásra fel!

 

Karbongazdálkodás:

Élő mulcs és száraz mulcs egyidejű alkalmazása 2019. 11. 09-én az Örök Zöld Kertben.

Carbonfarming: A marhák által elpazarolt trágyás lucernaszéna csemege a baromfinak, mielőtt a kerti talajt gazdagítaná. (Időnként 2 dudás is megfér egy csárdában, itt a néma kacsa és a búbos kakas.)
Karbongazdálkodás: Ennek a kézikocsi juharfalevélnek a 2/3 széntartalma még nem kerül vissza a légkörbe szén-dioxidként. Előbb egy újabb körre indul a birkák bendőjében. Minél hosszabb, összetettebb egy szénkör, annál később jut vissza a CO2 a légkörbe és annál többet profitál belőle az emberiség. Itt a birkák esti juharlevélnasit kaptak. Na, jó, nem a juharlevélért tolonganak, hanem az alatta levő búzaocsúért.
Ennek a sárgabarackfa lombjának egy részét is újabb karbonkörre vittem a birkák szénarácsába. A libák is a földi karbonciklus részei. A növényi fotoszintézis eredményét legelik, alakítják számunkra fontos állati fehérjévé.
A sütőtök nagy szénfogyasztó, de nagyot is alkot. Az éretlen sütőtök fahéjas süti formájában folytatja a karbonciklusát. Mivé válik a fotoszintézis terméke kisebb áttételekkel? Tojássá, sütőtökké, majd sütivé.
Puszta fotoszintézis. Az élet egy csoda 2019. november 9-én is. Sült  biobarit vagy birkapörköltet sem ehetnénk biokrumplival, ha a föld karbonciklusa összeomlana.
Dúsan növő pásztortáska novemberben A lósóska/ lórom nagy zöldtömeget, biomasszát képez, ami komposztra és mulcsnak is kiváló.

Fekete üröm novemberben. Nem félünk a gyomoktól, mert szenet kötnek meg a levegőből és ásványokat tárnak fel a talajból a haszonnövényeink számára.

Közönséges bojtorján
Fehér libatop, akár főzeléket is főzhetünk a zsenge leveleiből. Karbongazdálkodás, talajéltetés: Virágzó kert november elején

Karbongazdálkodás kiskerti léptékben

A kihívás, hogy decemberben is zöld legyen a kert java, augusztusban kezdődött és egészen október végéig tartott. Még novemberben is vetettem spenótot, madársalátát, retket és zöldséget. 2019. november közepén is zöld, fotoszintetizáló, virágzó, élő kerttel teszem meg a tőlem telhetőt a levegő szén-dioxid tartalmának csökkentéséért, a Föld szénciklusának változatlan fennmaradásáért és az egészséges táplálékunkért.

Örök Zöld Kert 2019. 11. 29-én

Állandó zöld takaró és virágzó növények a kulcsa az élő talajnak, az egészséges növényeknek és ezek eredményeként a maximális fotoszintézisnek a veteményeskertben. 2019. 11. 30-án  is nyílik sok növény a kertben: pitypang, százszorszép, fehér mustár, körömvirág, bársonyvirág, vöröshere… Hatalmas mennyiségű élő, zöld biomassza fedi a talajt, ezért is neveztem el Örök Zöld Kertnek. Ehhez nem kell több, mint 3 évi szántás elhagyása és 30+ év kertészkedési tapasztalat. Minimális tapasztalattal rendelkezőknek is ajánlom a módszert.

Néhány árva kelésű fehér mustár virágzik november végén. A hajtáscsúcsát salátákba keverem. Az önfenntartó körömvirág (facélia ölelésében) saját magát veti el. A virágát teakeverékbe használom fel. Virágzó cickafark (teábavaló) repce ölelésében
Balról jobbra: őszi káposztarepce, Eszter retek, saláta saját magról, fokhagyma. Mindez krumpli utáni másodveteményként 2019. 12. 06-án. Egy önkéntes (árvakelés a kert génbankjából) vörös mángold facélia ölelésében.
Feketegyökér facéliával

A fekete gyökeret tavaszig bármikor fogyaszthatjuk, a facélia/ mézontófű könnyen lebomló mulcsot fog alkotni a talajfelszínen a fagyok elmúltával.

A december eleji fagyos reggeleken -4 / -5°C-ban ilyen szomorúan nézett ki minden.
Minden növényt dér borított, a facélia megdőlt, a takarmányrépa levele is megereszkedett. A káposztafélék sem néztek biztatóan ki a fagyban. Balról jobbra: japán fehér retek, fodros kel, őszi káposztarepce, brokkoli.
Örök Zöld Kert 2019. 12. 06-án

December első hetén a nappalok egy – két órára fagymentesek voltak, ilyenkor újraéledtek a növények. Középen még zsákos lomb van, mert a kert jobb oldalán apránként folytatom a letakarítást, a tápanyag-utánpótlást és a mulcsozást.

Mit hozott a Télapó? A december eleji fagyos  reggelek után fagymentes nappalt. A fagy elmúltával magukhoz tértek a káposztafélék, majdnem mint a főnixmadár, csak éppen nem a tűz után, hanem a fagy után keltek új életre. Csodálatos segítőink a káposztafélék a kiskerti talajéltetésben és a fenntarthatóságot megcélzó karbongazdálkodásban!

Te is meg tudod csinálni! You can do it.

fb-share-icon

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük