Miről szól a projekt és mi várható a következő egy évben?

 

Ezen az oldalon a következő egy évben olyan blogbejegyzéseket olvashattok, amelyek a Duna-Tisza közi Homokhátságon élők élelem-önrendelkezéssel kapcsolatos tudásait, gyakorlatait, szereplőit, problémáit és azok megoldását támogató kutatásunkhoz kapcsolódnak. Ebben a projektben abból indulunk ki, hogy a természeti környezet és a helyi közösség együtt erősebbé és a jövő kihívásaival szemben felkészültebbé tehető, ha úgy tervezzük meg az élelmiszer-rendszert (ahogy az élelmet előállítják, feldolgozzák, adják-veszik, fogyasztják, stb.), hogy az új rendszer jobban kötődjön a tájhoz és a tájban élő emberekhez. Annak érdekében, hogy az itt élők saját maguk alakíthassák a feltételeket, irányíthassák a rendszer működését, a természeti feltételekkel összhangban, a területen élőket bevonva térképezzük fel a Homokhátságot mint biorégiót. Ez a munka a táj egy olyan szeletének a közös elgondolását és kialakítását jelenti, amiben az ökológiai feltételeket (domborzati viszonyok, talajtípusok, klimatikus jellemzők, a területen megtalálható növény és állatfajok, stb.) és a társadalmi-kulturális sajátosságokat (közösségek összetartozása, közös identitása, mindennapi életük keretei) egymással összekapcsoljuk és egységben kezeljük.

A következő egy év blogbejegyzései, interjúi, Permaklubjai és további tartalmai ezt a tervezési folyamatot, illetve ennek elemeit mutatják be az érdeklődők számára. A csapatban a MAPER több tagja is dolgozik a háttérben, a tartalmainkat pedig az Egyesület különböző felületein (honlap, Facebook, Youtube, Instagram) is viszontláthatjátok. A projekt részeként a későbbiekben Veletek – egyesületi tagok, MAPER-barátok, támogatók, érdeklődők, kiskerti élelem-termelők, gazdálkodók és gazdálkodni vágyók, CSA (közösség által támogatott mezőgazdasági kezdeményezés) és kosárközösség-tagok, gombászok, ehető vadnövény gyűjtögetők és mások – együtt szeretnénk feltérképezni hazánkban azokat a lehetőségeket, kezdeményezéseket és szereplőket, amelyek már most az élelem-önrendelkezés működő gyakorlatai. Bízunk benne, hogy ezzel a munkával támogathatjuk az élelem-önrendelkezés mozgalmát a Homokhátságon és azon túl.

A kutatás haladása és hírei tervezett havi bontásban:

2024 December  – Tervezzünk biorégiót! – Táj és ember kapcsolata a permakultúrában

2025 Január – Reziliencia és élelem-önrendelkezés

2025 Február

2025 Március

2025 Április

2025 Május

2025 Június

2025 Július

2025 Augusztus

2025 Szeptember

2025 November

A MAPER-ben évek óta elkötelezettek vagyunk az élelem-önrendelkezés hazai erősítése iránt. 2020-ban az éves MAPER Konferenciánk másnapján Élelmiszer-önrendelkezés Fórumot, 2021-ben Élelem-önrendelkezés hónapot és Élelem-önrendelkezés olvasóköröket szerveztünk. Élelem-önrendelkezés alatt azokat a mindennapi gyakorlatokat és politikai stratégiákat értjük, amelyek lehetővé teszik, hogy társadalmi és ökológiai szempontokat érvényesítve, demokratikus és a külső sokkoknak ellenálló módon szervezzük meg az élelmiszergazdaságot (lásd bővebben: Balázs Bálint cikkét). A mozgalom egy olyan élelmiszer-rendszert népszerűsít, amelyben a kisléptékű családi gazdálkodók és az önellátásra termelők agroökológiai módszerekkel (pl. biogazdálkodás, permakultúrán alapuló élelemtermelés, agrárerdészet, biodinamikus és regeneratív gazdálkodás) helyi fogyasztásra alkalmas élelmet termesztenek. A mozgalom hazai képviselői között számos szervezet kiemelkedik. Az MTVSZ, a Védegylet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete a civil szervezetek oldaláról az élelem-önrendelkezés egyik első hazai képviselői, a Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG), az élelem-önrendelkezés egyik első hazai kutató csoportja, a HerStory Kollektíva tagjai pedig az élelem-önrendelkezés és a gondoskodási válság női szempontjait térképezik fel, vidéken élő nőkkel készített interjúk segítségével. A Magyar Agroökológiai Hálózat (MAHE) az agroökológia tágabb, transzdiszciplináris definíciójára építve (amely szerint nem elegendő csupán a termelési technológia megváltoztatása, az élelmiszer-rendszer egészét szükséges átalakítani az élelem-önrendelkezés elvei mentén) a hazai termelői és fogyasztói közösségek képviselőit, gazdálkodókat, oktatókat, tudományos szakembereket, civil szervezetek és alternatív értékesítési csatornák képviselőit fogja össze, és szervezi hálózatba az agroökológia értékek képviselete érdekében. A Szolidáris Gazdaság Központ élelmezés témájával foglalkozó munkatársai is kapcsolódnak a hazai élelem-önrendelkezés mezőhöz. Velük a permakultúra és a szolidáris gazdaság kapcsolódási pontjait jártuk körül és a Fordulat Folyóirat Élelmiszer-önrendelkezés számát szerkesztettük.