Célok
A klímaváltozás, a társadalmi egyenlőtlenségek és a gondoskodás válsága egymással szorosan összefonódó jelenségek. Ahhoz hogy valódi változást érhessünk el, jelen korunk ökológiai, társadalmi, gazdasági és kulturális válságát összefüggésében kell értelmeznünk és kezelnünk. Célunk, hogy a permakultúra etikai alapelveihez (a Föld védelme, az ember védelme, a javak igazságos elosztása) illeszkedő, összetett megoldásokat keressünk, és azokat felhangosítva elérhetővé tegyük a társadalom szélesebb körében.
KUTATÁS ÉS ISMERETTERJESZTÉS ● A permakultúra társadalmi vetületeinek kutatását és népszerűsítését is ebben a szellemben végezzük, a társadalmi és környezeti igazságosság, az egyenrangúság, az emberi jogok és a társadalmi nem figyelembevételével. A tudományos igényesség megőrzése mellett fontosnak tartjuk, hogy munkánk közvetlenül hozzájáruljon a pozitív társadalmi változáshoz. A részvételi (akció)kutatás lehetőséget biztosít arra, hogy a kutatási munka ne szakadjon el az élő gyakorlattól, hogy az érintett felek is részt vehessenek a kutatás alakításában, a helyszín igényei is érvényesülhessenek, és az eredmények a „kutatottak” (a természet és az ember) számára közvetlen előnnyel járjanak.
ÉLELEM-ÖNRENDELKEZÉS ● Célunk, hogy más szervezetekkel hálózatot alkotva elősegítsük a tudatos fogyasztás és az élelem-önrendelkezés struktúráinak kiépülését. Szakmai és egyéb (anyagi, jogi, intézményi) módon támogatjuk a bevásárlóközösségek és fogyasztói szövetkezetek szervezését, a helyi fenntartható élelmiszer-rendszerek (pl. közösség által támogatott mezőgazdálkodás) és a rövid ellátási láncok kiépítését (pl. a helyi termelők és a közétkeztetés összekötésével).
GONDOSKODÁS VÁLSÁGA ● A hagyományos közgazdasági logika a reproduktív munkákat nem veszi figyelembe, nem is számolja, és nem is értékeli. Ezért is nevezhetjük “láthatatlan munkának”. Ilyenek például a gondoskodó jellegű munkák, (pl. háztartás, főzés, mosás, beteg/idős/gyerek gondozás, mentális munka stb.) melyek rengeteg erőforrást, időt, figyelmet emésztenek fel, és történelmileg döntően a nők végzik, ingyen. Ami önmgában is probléma, viszont a környezeti problémákra adandó mozgalmi, akár permás válaszok is jellemzően NEM kalkulálják a tervezésben ezeket a szempontokat, nem dedikálnak erre erőforrást a tervezésben. “Adott”-nak vesszük, pedig láthatóan nincs meg a fedezete a társadalomban. A társadalmi munkacsoportban ezt a problémát is kiemelten kezeljük.
MÉLTÁNYOSSÁG ● A társadalom azon tagjai számára is szeretnénk elérhetővé tenni a permakultúrát, akik nemüknél, etnikai hovatartozásuknál, gazdasági-földrajzi helyzetüknél, iskolázottságuknál, illetve bármilyen fizikai vagy szellemi fogyatékuknál fogva nem férnek hozzá a permakultúrás tudáshoz és a permakultúrás szemléletű társadalmi/közösségi megoldásokhoz. Célunk, hogy a mélyszegénységben élők is megtalálják a helyüket a permakultúrás szemléletű önellátásban. Mezőgazdálkodási munkaterápiás területeken szeretnénk segíteni a szociális otthonokat, az oktatási intézményeket, a fogyatékkal élőket ellátó intézményeket, a függőségbetegek terápiáját végző intézeteket, valamint az ezeket működtető egyházakat és civil szervezeteket.
A MAPER Permakultúra és társadalom munkacsoportjának tagjai
Mihály Melinda ökológiai közgazdász, PhD (földrajztudomány) |
szolidáris gazdaság, közösségi vállalkozások, vidékfejlesztés, élelem-önrendelkezés |
Gál Izóra agrármérnök, PhD (vegyszermentes gyomszabályozás) |
ökológiai gazdálkodás, önellátás |
Milánkovics Kinga (agrárközgazdász, carer, permakulturista) |
gondoskodás válsága, közösségi és intergenerációs megoldások, alacsony munkaigényű erdőkertek |