Plenáris 1

Erdőkertek Magyarországon – sokszempontú értékelés néhány idősebb hazai erdőkert tapasztalatai alapján

Előadó: dr. Mag Zsuzsa (MAPER, ökológus)

A mérsékelt övi erdőkertek sokszintű, sokfajos, potenciálisan nagyon produktív, fiatal erdőt utánzó rendszerek, amelyek képesek lehetnek bőséges élelemmel ellátni gazdáikat, a mai modern mezőgazdaság szinte összes komoly hátulütője nélkül. Az előadónak magának is van egy 10 éves, nagyjából már termőre fordult erdőkertje. Ebben az előadásban viszont most arra tesz kísérletet, hogy nagyjából 10 idősebb, már termőre fordult permakultúrás alapokon megtervezett hazai erdőkert és gyümölcsész szemléletű gyümölcsös tapasztalatait tekintse át. Szó lesz ezeknek a kerteknek a szerkezetéről, produktivitásáról, fenntartási munkaigényéről, növényvédelemről, vízgazdálkodásról, ellenállóképességről, és arról, hogy ténylegesen milyen hatásuk van gazdáik és környezetük életére.

Plenáris 2

Permakultúrás, ökológiai és konvencionális gazdálkodási rendszerek ökoszisztéma-szolgáltatásainak és fenntarthatóságának összehasonlítása kisléptékű, vegyes kertészetekben.

Előadó: Szilágyi Alfréd János PhD., ökológiai gazdálkodási mérnök, Pallagvölgyi Biokert gazdálkodó, MAPER-MAHE, Agrikulti Kft szakértője

Az uralkodó, szokványos mezőgazdasági rendszerünk számos ponton sérül a fenntarthatóság kritériumait tekintve és súlyos hatással van a természetes ökoszisztémákra. Több koncepció is kialakult, hogy hogyan lehetne harmonizálni az ökoszisztémák fennmaradását a termelési igényekkel, az egyik ilyen koncepció a fenntarthatóság, a másik, újabban megalkotott koncepció az ökoszisztéma-szolgáltatások. A két koncepció célkitűzései nagyon hasonlóak, ugyanis mindkettő a mezőgazdaság funkciói közötti egyensúly megteremtésére és az ember környezetre való hatásának harmonizálására törekszik, csupán más fogalmi és koncepcionális keretek között. A közös probléma, hogy hogyan lehet mérni és kimutatni, és a társadalom felé kommunikálni, hogy az egyes gazdaságok mennyire tudnak megfelelni ezeknek az elveknek a gyakorlatban. A kutatásom során ezt a problémakört vizsgáltam koncepcionális, módszertani szinten s ezt követően a fő célkitűzésem az volt, hogy összehasonlítsam a permakultúrás, ökológiai és konvencionális gazdálkodási rendszereket a két koncepció mentén empirikus kutatás alapján. Ennek érdekében 2020-ban 15 Pest és Nógrád vármegyei, kisléptékű, diverz kertészetben (5-5-5 mindhárom típusból) végeztem terepi vizsgálatokat, amelyek a talajhoz, a biodiverzitáshoz vagy egy-egy konkrét ökoszisztéma-szolgáltatáshoz kapcsolódtak (pl. predációs vizsgálatok, dekompozíció). A terepi és laboratóriumi munkákat követően 2021 első felében interjút készítettem a résztvevő gazdákkal, ennek egy része strukturált volt (gazdálkodási gyakorlatok felmérésére), a második felében viszont félig strukturált kérdések voltak, amelyek a gazdálkodói attitűdöt vizsgálták. A fenntarthatóság négy dimenziója és öt ökoszisztéma-szolgáltatás mentén összesítettem az eredményeket és egy komplex értékelést végeztem el. A gazdálkodási rendszerek között több szignifikáns eltérést is kimutattam, ezek többsége alátámasztotta a permakultúrás gazdálkodás pozitív ökológiai hozadékának meglétét. A vizsgált ökoszisztéma-szolgáltatások (dekompozíció, globális éghajlat szabályozás, predáció és pollináció) potenciálja minden esetben a permakultúrában volt a legnagyobb, csakúgy mint a biodiverzitás, mint agroökoszisztéma állapot jellemző. Az előadásom során igyekszem majd azon szeleteit kiemelni a doktori kutatásomnak, amely a hazai permakultúra mozgalom és gyakorlók számára a legfontosabb eredmények, meglátások.

Plenáris 3

Az angol permakultúra múltja, jelene, jövője
(angol nyelven, magyar tolmácsolással)

Előadó: Andy Goldring

Andy Goldring a Brit Permakultúra Egyesület ügyvezetője, permakultúra oktató és tervező. Főbb érdeklődési területei közé tartozik az action learning, a földbirtoklással és közösségi kormányzással kapcsolatos kérdések, valamint a tájléptékű mezőgazdasági rendszerek.
Tanácsadóként városi és vidéki projektekben egyaránt közreműködik, jelenleg több nemzetközi hálózat építésében is részt vesz (European Permaculture Community ForumEcolise, Permaculture International Research Network, Permaculture Co-Lab).

Leedsi lakosként aktív tagja a helyi permakultúra hálózatnak, A Climate Action Leeds keretein belül részt vett az Imagine Leeds városi hub (közösségi tervezések és fenntarthatósági akciók helyszíne) alapításában és a Leeds Love it Share it közösségi érdekű vállalkozás létrehozásában.

Andy csodás ételeket készít Wonderbagben! Ha nem tudod, hogy mi az, keress rá, vegyél egyet, és ámulj-bámulj, hogy egy ilyen egyszerű eszköz hogyan emelheti számtalan ember jólétét!

Plenáris 4

Permakultúra a gyakorlatban – tájléptékű tervezés, Élő példák folyamatainak bemutatása 

Előadó: Márkuly István, Életfa Permakultúra

Az előadás részletesen bemutatja a permakultúra tervezés lépéseit megvalósult tervek alapján. Széles nézőponttól a részletekig, a vízrendszerek és az alapvető szükségletektől elindulva a tájléptékű átalakulásig. Rávilágít területalapú megvalósításokra és regionális társadalmi hatásokra.

WS 1 

Régi gyümölcsfajták szekció

A szekció felvezető részében minden előadónk rövid felvezető előadást tart a következő kérdéskörökben:

  • Ősi Kárpát-medencéből származó gyümölcseink.
  • „Nemzetközi” fajták megjelenése a történelmi időkben.
  • A gyümölcsészetek haszonvételi lehetőségei, beleértve a közösségi élet hozadékait.
  • A klímaváltozás hatása a régi gyümölcsfajtáinkra.
  • Vadgyümölcsök, magról vetett gyümölcsök lehetőségei.
  • A régi gyümölcsfajták jelentősége a táplálkozásunkban.
  • A gyümölcsészetek mint élőhelyek, vagy élő helyek

A szekció meghívott előadói:

  • KMGYH – Lantos Tamás
  • KMGYH – Zaja Péter
  • KMGYH – Zicska Szilárd
  • ÖK – Dr. Török Katalin

A műhelymunka során a régi gyümölcsfajtáink megtartásának lehetőségei, termesztésben tartásuk módszerei, felhasználásuk lehetőségei lesznek a fő témák, amit a résztvevők kérdéseivel bővítünk.

WS 2

Beporzók – Újratervezés – városi méhlegelők

A szekcióban 2 előadás hangzik el a témában, amit kérdések és megbeszélés követ.

Előadók:

Dr. Süle Gabriella ökológus

Dr. Szigeti Viktor, ökológus

Városi beporzó-barát beavatkozások Európában és hazánkban 

A beporzók alapvető szerepet játszanak a szárazföldi ökoszisztémák működésében, azonban sokféleségük világszerte csökken az éghajlatváltozás, a vegyszerek, a betegségek és a területhasználati változások miatt. A beporzók sokféleségét és gyakoriságát a természetes/természetközeli élőhelyek megtartásával és helyreállításával lehet elsősorban növelni, mely a mezőgazdasági termelésnek is számos előnyt biztosít. A városi területek esetében a beporzókkal kapcsolatos kutatások főként a városiasodás negatív szerepére összpontosítottak. Azonban egyes városi élőhelyeken mégis segíthetjük őket, a virágkínálatot és lárvakori tápnövényt, valamint fészkelő- és telelőhelyeket biztosító intézkedésekkel. Városi beporzókat segítő beavatkozásként a rövid távú felhagyás vagy a kaszálás gyakoriságának csökkentése könnyen megvalósítható és költséghatékony lehetőség, természetes módon növelve a virágkínálatot a rendszeres kaszáláshoz képest. A mezőgazdasági területeken gyakran alkalmazott magkeverékek vetését a közterületeken is egyre gyakrabban alkalmazzák. Ezek a színes foltok a lárvák és az áttelelő egyedek számára is hasznosak, a mikroklimatikus viszonyokat kiegyensúlyozhatják, és esztétikai értéket is kínálnak a lakosságnak. A fészkelőhelyek „méhhotelként” történő biztosítása és a csupasz talajfelszínek hatékonyan segíthetik az üregekben és talajban fészkelő (méh)fajokat. Ezek, a beporzókat segítő beavatkozások nemcsak a közterületeken, hanem magánkertekben, zöldtetőkön és erkélyeken is alkalmazhatók. Ezen beporzó-barát megoldások mind a természetközeli állapotokat próbálják elérni vagy azokhoz közelítenek, főleg ha a szélsőséges városi, mesterséges élőhelyhez (pl. gyakran és rövidre nyírt pázsithoz) hasonlítjuk őket. 

Az előadás az Európában használatos beporzókat támogató beavatkozásokat és a Budapesti Méhlegelőkön folyamatban lévő kutatásokat mutatja be.

 

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze (főtájépítész, tájépítészeti osztályvezető)

Előadásának rövid összefoglalója: 

A Vadvirágos Budapest Program elindításának indokait, eddigi eredményeit és a társadalmi reakciók széles spektrumát (az értetlenségtől a politikai támadásokon át a lelkes követőkig és a szakmai reakciókig) érdemes ahhoz végig járni, hogy kimondjuk: érdemes és szükséges néha átlépni az árnyékunkat ahhoz, hogy a változás elinduljon. Belülről mutatom meg, mindezt hogyan éltük meg a főváros köztisztviselői és a Főkert üzemeltetői oldaláról és milyen tapasztalatokat szűrtünk le a továbblépésről. Mert az számunkra nem kérdés, hogy van még tartalék ebben a témában és a közelmúltban elnyert Európai Uniós források, valamint a saját kutatás-fejlesztésünk és forrásaink, valamint bekapcsolható cégeink új dimenziókat fognak megnyitni a program előtt.

Moderátor: Dr. Szalai Zita

WS 3

Mindennapi kenyerünk – gabonaönellátás, ősgabonák

Még ha nincs is akkora szerepe az alap táplálkozásban, mint 150-200 éve, a kenyér és pékáru fogyasztás napjainkban is az egyik fő szénhidrát beviteli forrásunk. Hogyan vállalhatjuk kenyereink minőségi otthoni előállítását, az önellátásban milyen mélységig megyünk el átlagban a gabonák területén? 

Önellátó rendszer tervezésekor először a gyümölcs és zöldségfélék kerülnek be, majd jó esetben sok más is, de valahogy a gabona termesztésénél falba ütközünk. Ennek a falnak a lebontására teszünk kísérletet ebben a másfél órában szakértőink segítségével.

Kerekasztal-résztvevők:

  • Dr Szira Fruzsina ÖMKI
  • Dr Horváth Balázs NÖDIK
  • Fehér Csaba, agrármérnök, termelő
  • Vida Éva kovászos kenyérsütés – oktató

Moderáror: Ács Patrícia

WS 4

Őshonos/Idegenhonos kultúrnövények szekció

A szekció felvezető részében minden előadónk rövid felvezető előadást tart a következő kérdéskörökben:

  • Mikor tekintünk egy fajt őshonosnak az adott területen?
  • Mik voltak a Kárpát-medencében őshonos kultúrnövények
  • A különböző történelmi korokban meghonosított kultúrnövények
  • A klímaváltozás hatása az őshonos fajokra
  • Klíma adaptáció idegenhonos fajokkal

A szekció meghívott előadói:

  • ÖMKI – Tóth Ferenc
  • Krisnavölgyi Biokert – Bálamódaka
  • MAPER – Mag Zsuzsi
  • Magház – Réthy Kati

A műhelymunka során az őshonos fajok megtartása, az idegenhonos fajok alkalmazásának módszerei, lehetőségei, veszélyei lesznek a fő témák, amit a résztvevők kérdéseivel bővítünk.

WS 5

Legújabb kutatások és fejlesztések az Agrárerdészetben szekció

A szekcióban számos előadás hangzik el, amelyekben az új művelés és földhasználat az agrárerdészet témaköréből merít.

REFOREST platform a közös agráerdészeti innováció és a tudástranszfer szolgálatábanAz agrárerdészet számos ökoszisztéma szolgáltatást biztosít a gazdálkodó számára, melyek összességében jóval felülmúlják a hagyományos mezőgazdaság által nyújtottakat. A ReForest projekt európai együttműködésben a mérsékelt övi agrárerdészeti rendszerekről már rendelkezésre álló tudást és működő hazai agrárerdészeti rendszerek új eredményeit fogják a szakemberek felhasználni ahhoz, hogy döntéshozatali, ellenőrzési és pénzügyi támogatási eszközöket fejlesszenek ki. A szekcióban tervezett előadás-sorozatunk az elmúlt években végrehajtott munka eredményeit és a ReForest platformot fogja bemutatni.  Agrárerdészeti rendszerek monitorozása DRÓN segítségével, szintén a REFOREST projekt keretében három, különböző jellegű agrárerdészeti rendszer felmérésére került sor az elmúlt években. A felmérések DJI Mavic 3M multispektrális drónnal történtek. A felmérésekből színhelyes színes ortofotót, infraszínes ortofotót, vegetációs indexeket, pontfelhőket és különböző felületmodellelket állítottunk elő. Biodiverzitás vizsgálatok a vértesacsai Valaha Tanya családi gazdaság területén az a kérdést tárgyalja, hogy a fenntarthatóság érdekében a gazdálkodóknak ugyanazon a területen és gyakran egyszerre kellene az élelmiszertermelés, a karbonmegkötés és a biológiai sokféleség érdekeit érvényesíteni. Az agrárerdészet egyedülállóan alkalmas arra, hogy választ adjon erre a kihívásra: már most is komoly bizonyítékokkal rendelkezünk arról, hogy az agroerdészet egyetlen földterületen több ökoszisztéma-szolgáltatást is képes egyidejűleg nyújtani – beleértve az élelmiszertermelést is. Egyetlen kérdés merül fel: miért nem alkalmazza minden gazdálkodó ezt a módszert? Gyógynövények termesztése agrárerdészeti rendszerben szintén hasznosítási kiterjesztése az agrárerdészetnek. A Soproni Egyetem Bajti kísérleti telepén három gyógynövényt, teljesítését vizsgálták agrárerdészeti rendszerben. Vizsgálataink elsődleges célja, hogy megállapítsuk ilyen termesztési körülmények között, mely biotikus és abiotikus tényezők befolyásolják leginkább a hozamokat és a beltartalmi értékeket. A téma másik vizsgálati területe Talajtakarás hatása az agrárerdészeti rendszerben termelt gyógynövények antioxidáns és polifenol tartalmára itt a három termesztett gyógynövényfaj: a mezei sóska (Rumex acetosa L.), a lándzsás útifű (Plantago lancelota L.) és a kis télizöld (Vinca minor L.) összes antioxidáns (FRAP, TPC, DPPH) és polifenol (HPLC-PDA-ESI-MS/MS) tartalmát különböző talajtakarási módszerek mellett. Másik fontos és nehéz kihívás a a gyomszabályozás. Agroökológiai stratégiák a gyomkorlátozásban, az AGROSUS projekt eredményei ezt a témát tárgyalják. Az EU mezőgazdasága főként szintetikus gyomirtó szerek használatára támaszkodik a gyomirtásban, ezek nagymértékű használata az elmúlt évtizedekben komoly problémákat okozott az ökoszisztémákban és az emberi egészségben egyaránt. Szükséges a paradigmaváltás, a vegyszeres növényvédő szerek cseréje, a gyomkezelési technológiák átalakítása. Fontos kutatási terület az életcikluselemzés az Életciklus-elemzéssel a fenntartható agráriumért kutatásban az LCA (Életciklus-elemzés) és a karbonlábnyom számítás segíti a gazdálkodót abban, hogy pontos képet kapjon termékei környezeti hatásairól, megértse tevékenységeinek üvegházhatású gázkibocsátását a termeléstől a felhasználásig. Ezáltal optimalizálhatja a termelési folyamatokat, csökkentheti a káros kibocsátásokat, és költséghatékonyabb működést érhet el.

DigitAF pályázat bemutatása, amelyben a MAPER az EURAF (Európai Agrárerdészeti Szövetség) társult tagjaként vesz részt. A DigitAF az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programjának keretein belül valósul meg. A pályázat témája az Agrárerdészeti rendszerek megvalósításában hogyan használhatók a digitális eszközök az interaktív felületek a felhasználók részére a tervezésben, faj- és fajtahasználatban, kivitelezésben, a gazdálkodók és felhasználók részére, valamint külön információ a döntéshozatalban résztvevők számára. Fásítás a mezőgazdaságban – agrárerdészeti kutatások című előadás az Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály agrárerdészeti, valamint a kapcsolódó kutatási témákat és azok legújabb eredményeit mutatja be. A hazai forrásokból megvalósuló kutatások a környezetvédelem, klíma mitigáció, a nemesítés és termesztés-technológiai témákhoz kapcsolódnak és első sorban az agrárerdészeti kettős termesztési rendszerek vizsgálatán alapulnak.    

Az előadók a Soproni Egyetemről:

-Dr. Polgár András okl. környezetmérnök, docens, Soproni Egyetem
-Visiné Dr. Rajczi Eszter, okl. vegyészmérnök, docens, Soproni Egyetem
-Dr. Hofmann Tamás, okl. vegyészmérnök, docens, Soproni Egyetem
-Dr. Vityi Andrea, docens, okl. környezetmérnök, Soproni Egyetem
-Dr. Vágvölgyi Andrea, okl. környezetmérnök, adjunktus, Soproni Egyetem
-Dr. Tuba Katalin, okl. kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök, docens, Soproni Egyetem
-Dr. Király Géza, okl. erdőmérnök, docens, Soproni Egyetem
-Dr. Honfy Veronika, okl. agrármérnök, tudományos munkatárs, Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet

Előadó a MAPER részéről:

Dr. Szalai Zita ny egyetemi docens tudományos elnökhelyettes MAPER

WS 6

Az USDA besorolási rendszer “értelmezése”, valamint mikroklímát befolyásoló technikák 

Sok szakember beszél a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességéről. Egyre több hír szól a korábban egzotikusnak, déli gyümölcsnek tartott füge, kivi, gránátalma és citrus ültetvényekről, és az ezzel kísérletező egyénekről. Egy általános vélekedés szerint a Magyarországtól délebbre honos gyümölcsök egy része termeszthető már most is nálunk, vagy a közeljövőben azzá válhat. Ezzel kapcsolatosan nyújt támpontot az USDA jelenleg elfogadott zónabeosztása. Azonban ez túlságosan leegyszerűsített, mivel egy területen belül a domborzati viszonyokból adódó kisebb, míg Magyarország egészét tekintve lényegesen nagyobb különbségek lehetnek a levegő minimális és a maximális hőmérsékleti értékei között is.
A jelen szekció során arra keressük a választ, melyek a perspektivikus fajok a hazai házikertek és ültetvények számára, hogyan lehet megítélni egy adott terület alkalmasságát a klíma szempontjából, és melyek azok a technikák és módszerek, amelyekkel az adottságokon valamelyest változtatni lehetséges.

A szekció meghívott előadói:

  • Régi gyümölcsfajta gyűjtemény tulajdonos- Zicska Szilárd
  • Zalai Egzotikus Gyümölcs termesztő – Varga János (online)
  • Egzotikus növény- és állatpark – Sára József
  • Egyetemi oktató – Dr. Anda Angéla

 

Jegyárak:

Egy napos teljes ár 11 000 HUF
Egy napos MAPER tagsági kedvezményes ár 8 000 HUF
Két napos teljes ár 20 000 HUF
Két napos MAPER tagsági kedvezményes ár 15 000 HUF
Stream 3500 HUF