Plenáris 5

Középkori klímaváltozás és táplálkozás

Előadó: Ferenczi László

A történettudomány az éghajlatot hagyományosan nem a történeti folyamatok aktív alakítójaként, hanem inkább azok statikus háttereként kezelte. A globális éghajlatváltozás veszélyével kapcsolatos jelenkori félelmeink ugyanakkor szerepet játszottak abban, hogy az éghajlati tényezők és változásaik újabban a történeti elemzésekben is előtérbe kerültek. A globális élelmezési problémákra vonatkozó előrejelzések arra is ráirányították a figyelmet, hogy mikét reagáltak a társadalmak az éghajlatváltozásra, miért voltak egyes közösségek inkább ellenállóbbak/reziliensebbek, mások pedig nem, vagy kevésbé? Az előadás röviden áttekinti a középkori klímaromlás (kis jégkorszak) éghajlattörténeti kutatásának eredményeit, a klimatikus jellemzők magyarországi hatását, és sajátosságait, bemutatva a rendelkezésre álló történeti és régészeti forrásokat, majd a változások gazdasági-társadalmi következményeit, reflektálva a tájváltozás azon aspektusaira, amelyek különösképpen befolyásolhatták a táplálkozási szokásokat, lehetőségeket.     

Plenáris 6

Agroökológiai kitekintés

Előadő: Balogh Lili

Balogh Lili biomérnök és trópusi agrármérnök végezttséggel rendelkezik, a nemzetközi és hazai élelem-önrendelkezés és agrorökológia mozgalom aktív szereplője.
Számos ökopolitikai civil szervezetben dolgozott az agroökológia és a regeneratív élelmezési rendszerek népszerűsítésén a világ különböző részein (Belgium, Kongó, Kuba, Kanada, Portugália, Wales, stb.).

Az elmúlt nyolc évben a magyar agroökológia mozgalom megerősítésére összpontosított. Egy évig a Greenpeace Magyarország programmenedzsereként dolgozott, amit azért hagyott ott, hogy újból aktívabban részt vegyen a fenntartható élelmezési rendszerekre való átállás támogatásában.

Lili 2022 februárjában lett az Agroecology Europe nemzetközi ernyőszervezet és a Magyar Agroökológia Hálózat Egyesület elnöke. 2018-ban kezdte meg saját gazdaságát Nyugat-Nógrádban, ahol a holisztikus gazdálkodás, regeneratív mezőgazdaság, permakultúra és agroökológiai elveit kezdte el alkalmazni.

WS 7

A Zöldkomposzt hazai helyzete, aktualitásai és jövőbeni kilátásai az előállítás és felhasználás tekintetében

A szekcióülés során a meghívott szakértők elsőként bemutatják rövid előadásban a tevékenységüket, hátterüket és értékelik a zöldkomposzt (növényi zöld hulladékból előállított komposzt) hazai helyzetét és aktualitásait az előálltásra és felhasználásra vonatkozólag. Az előállítás szakmai-technológiai oldalát, szabályozási és engedélyezési problémáit emellett pedig a felhasználás szakmai vonatkozásait is körüljárjuk majd. A cél, hogy egy széleskörű körképet kapjunk a szakértőkön keresztül a jelen helyzetről és a közeljövő kihívásairól, lehetőségeiről. A szekcióülés egyúttal jelzésértékű is kíván lenni, hogy a zöldkomposztot a döntéshozók szakmailag megfelelő módon tudják kezelni a jövőben és minél szélesebb körben elérhető és felhasználható legyen a hobbikertészektől az árutermelő rendszerekig.

A műhelymunka során az alábbi altémák kerülnek terítékre:

– zöld hulladék gyűjtés (kisközösség, település szint)
– komposzt készítés technológia és szakmai szempontok
– felhasználás: palántázáshoz, biointenzív kertészethez, regenerativ gazdálkodáshoz

A szekció meghívott előadói:

  • Ökológiai mezőgazdasági kutató intézet- Szépkuthy Katalin/Gyöngyösi Emese
  • Krisnavölgyi biokert- Bálamodaka 
  • Agrofutura Kft.- Szöllősi Gábor
  • Magosvölgy biokert- Dezsény Zoltán
  • Terravitka- Víg Vitália
  • Komposztkezelési szakértő – Kovács József

WS 8

Szociális Farmok

A permakultúra három alapelve a „people care” az „Earth care” és a „fair share”, mi más valósítaná meg teljességében e hármat, mint a szociális farm.

„A szociális mezőgazdaságot (…) olyan tevékenységek összességeként lehetne meghatározni, amelyek – növényi és állati –mezőgazdasági forrásokat használnak fel vidéki vagy városkörnyéki övezetekben olyan szociális szolgáltatások létrehozására, mint a rehabilitáció, a terápia, a védett munkahelyek, az egész életen át tartó tanulás és a társadalmi integrációhoz hozzájáruló más tevékenységek.” (Szociális mezőgazdaság: „zöld gondozás”, szociális és egészségügyi politikák, 2012)

A Szociális Farmokkal kapcsolatosan kiemelten foglalkozik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, így idehaza is itt az ideje, hogy mi is nagyobb hangsúlyt tegyünk rá, valamint felzárkózzunk ezen a területen is. Három más méretű, más célcsoportú szociális farm vezetője/ munkatársa lesz a kerekasztal résztvevője, akikkel megvitatjuk a szociális farm fontosságát, a fenntartásukkal/ kialakításukkal kapcsolatos nehézségeket, a legtöbb esetben hátráltató jogi környezetet. Beszélgetni fogunk nyugati jó példákról, valamint az elmúlt 25 évben Magyarországon megvalósult fejlesztésekről, lehetőségekről is. Továbbá bizakodóan kívánunk a jövőbe tekinteni, és kicsit beszélünk a megvalósítandó célokról is.

Résztvevők:

  • Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány kuratóriumának elnöke és a Magyar Szociális Farm Szövetség kuratóriumának elnöke
  • Balassa Betti, szociális segítő és kertész, BMSZKI (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei)
  • Csapó Beatrix, Diverzitás Alapítvány szakmai vezetője

moderál: McMenemy Mark, producer, kert TV

WS 9

Slovak Permaculture

  • Patricia Pavlovska, statutory of the School of Permaculture, presents the educational part of permaculture in Slovakia
  • Klára Mydliarová, statutory of the Permaculture SK, presents “live permaculture”.

WS 10

Egy hatékony eszköz a városi zöldítésben? Miyawaki-erdők telepítési, és fenntartási tapasztalatai

A Miyawaki-módszer lényege, hogy kicsi területen, nagy sűrűségben ültetnek sokféle őshonos fát és cserjét, ilyen módon az egymással versengő növények igen gyorsan növekednek, és hoznak létre változatos életközösséget. A módszert elsősorban városi területeken alkalmazzák, és gyorsan lehet vele többek között zöldíteni, mikroklímát javítani, élőhelyeket létrehozni. De mennyire működik ez a technika Magyarországon? Az első hazai miyawaki-minierdőket 2020 után telepítették, számuk jelenleg már közelíti a harmincat. Szekcióülésünkben a technikát gyakorló szakemberek segítségével körüljárjuk majd a tervezés és telepítés alapjait, a fenntartás mikéntjeit, beszélgetünk buktatókról és általánosságban arról, hogy milyen esetekben lehet ez egy hasznos eszköz a tervező kezében. Magyarországon legnagyobb tapasztalattal a 10 Millió fa egyesület rendelkezik a témában, mivel a hazai miyawakik túlnyomó többségét ők telepítették. Rövid felvezőikben Hervai Franciska, az egyesület főkoordinátora arról fog beszélni, hogy milyen szerepe van a technikának az egyesület tevékenységében, majd Haraszti Mihály a technika alapjaiba nyújt kis betekintést. Molnár Gábor a Grapoila mintakertjében általa tervezett miyawaki-erdő tervezéséről, Radnóczi Ági pedig ugyanennek az erdőcskének a fenntartásáról fog beszélni. Ezek után közösen megvitatjuk az eddigi tapasztalatokat és felmerülő kérdéseket.

A szekció meghívott szakértői:

  • Hervai Franciska (10 Millió fa)
  • Haraszti Mihály (10 Millió fa)
  • Molnár Gábor (kertészmérnök)
  • Radnóczi Ági (Adaptív Kert)

Moderátor: dr. Mag Zsuzsa (MAPER, ökológus)

WS 11

A Rövid Ellátási Láncok fenntarthatósága permakultúrás szempontból
fókusz a Közösség Által Támogatott Mezőgazdaságon és a Szatyor Közösségeken- 

A szekcióülés során a Rövid Ellátási Láncok fenntarthatóságának és elterjedésének különböző aspektusait vesszük majd végig a meghívott szakértőkkel. A fő kérdésünk, hogy hogyan lehet a mai kontextusban megvalósítani és működtetni olyan REL rendszereket, amelyek ökológiai lábnyoma valóban alacsony, támogatják a permakultúrás szemléletű termék előállításon keresztül a környezeti fenntarthatóságot és mindemellett reális alternatívát kínálnak a mainstream ellátó rendszerekhez képest ár-érték arányuk és elérhetőségük vonatkozásában. A szakértők közt lesz, aki a termékelőállítást képviseli, lesz akinek szatyor közösség működtetésben van sokéves tapasztalata, lesz a Közösségi Mezőgazdaság (CSA) szakértője, és REL szakértő is.

A fő kérdést három altéma mentén bontjuk majd fel:

– REL rendszerek ökológiai lábnyoma (termelés, csomagolás, szállítás stb.)
– REL-rendszerek árazása, versenyképessége (Bio élelmiszer- reáljövedelmek stb. kapcsán)
– REL-rendszerek marketingje és elérhetősége a szélesebb társadalom felé

A szekció meghívott szakértői:

  • Kislépték Egyesület- Szabadkai Andrea
  • Tudatos Vásárlók Egyesülete- Perényi Zsófia
  • Szatyor Közösség- Kármán Era
  • Virágos Élet Zöldségközösség- Fóris Anna

WS 12

Közösségi stratégiáink egy változó világban 

A permakultúráról ebben a szekcióban mint a társadalmi-ökológiai rendszerek tervezésének keretrendszeréről beszélgetünk, ami segítségünkre lehet az olyan komplex problémák megoldásában, mint az aszály, a biodiverzitás csökkenése, a sivatagosodás, a társadalmi kohézió bomlása, vagy éppen a vidék elnéptelenedése, elöregedése. A szekcióelőadások olyan konkrét tervezési projekteket mutatnak be, ahol a permakultúrás elveket a kertnél/gazdaságnál nagyobb, táji- illetve térségi, régiós léptékben alkalmazzák. A cél, hogy ökológiailag megfelelő, a társadalmi kohéziót növelő, rugalmas alkalmazkodásra képes területi egységeket, illetve ezek hálózatait hozzuk létre, közösen gondolkodva az erőforrásokról és korlátokról, célokról és veszélyekről, stratégiáról és tervezési szintekről. Az előadások és az őket követő műhelymunka során igyekszünk önmagunkra, közösségeinkre, életterünkre reflektálva beszélgetni arról, hogy hogyan érdemes nekilátni a stratégiaalkotásnak egy rohamosan változó világban.  

3 előadás (15-20 perc): 

  • Az élelem-önrendelkezés támogatása a Homokhátságon és azon túl – Mendly Dorottya, Mihály Melinda 
  • Vidéki térségek fejlesztése permakultúrás tervezési módszerekkel – Milánkovics Kinga (Cím: Vidéki térségek fejlesztése permakultúrás tervezési módszerekkel

A magyar vidék lakossága egyrészt csökken, másrészt öregszik. A fiatalok elvándorolnak, a vidéki városok, községek és kistelepülések önkormányzatai egyre kevésbé képesek megoldani a helyi emberek szociális ellátását, még akkor is, ha erre erős szándékuk van. Mindezekkel egyidőben zajlik a gondoskodás és a lakhatás válsága is.

A magyar vidék természeti és térbeli adottságai ugyanakkor kiválóak sok helyen, és az EU-s tagságunk számos olyan lehetőséget kínál, ami térségi szinten kiugrási potenciált kínálhat a helyi közösségek számára. Mik ezek, és hogyan lehet permás módszerekkel ezeket a fejlesztéseket megtervezni és megvalósítani? Erről fogunk beszélgetni azokkal, akik akár hétköznapi polgárként, akár vállalkozóként, akár önkormányzatként szeretnének aktívan részt venni egy gondoskodó és harmonikus országvízió megvalósításában.

WS 13

Teremtésvédelem, felzárkóztatás, kultúra

A permakultúra etikai alapvetései nem egyedülállóak: a keresztény vallások is egyre inkább aggodalommal fordulnak a természet, a teremtett világ pusztulása felé, és erkölcsi válaszokat keresnek a változások magyarázatára. A teremtésvédelem témája hazánkban is egyre szélesebb körben válik ismertté, és gyakorlatai lépésről lépésre épülnek be a különböző felekezetek karitatív tevékenységei közé is. A kerekasztal beszélgetésben azt járjuk körül, hogy hol tart ma hazánkban a teremtésvédelmi mozgalom, milyen módokon dolgoznak a különböző karitatív és szociális felzárkóztatás területén tevékenykedő szervezetek, és mindehhez hogyan kapcsolódhat, miként tudja segíteni a permakultúra etikai alapú rendszerszemlélete. 

A kerekasztal résztvevői:

  • Zlinszky János – Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület
  • Eperjesi Tamás – Református Szeretetszolgálat
  • Szanyi Gergely – Baptista Szeretetszolgálat
  • Németh Nándor – Magyar Máltai Szeretszolgálat

moderál: Révai Mátyás

WS 14

A Rövid Ellátási Láncok fenntarthatósága permakultúrás szempontból
fókusz a Közösség Által Támogatott Mezőgazdaságon és a Szatyor Közösségeken- 

A szekcióülés során a Rövid Ellátási Láncok fenntarthatóságának és elterjedésének különböző aspektusait vesszük majd végig a meghívott szakértőkkel. A fő kérdésünk, hogy hogyan lehet a mai kontextusban megvalósítani és működtetni olyan REL rendszereket, amelyek ökológiai lábnyoma valóban alacsony, támogatják a permakultúrás szemléletű termék előállításon keresztül a környezeti fenntarthatóságot és mindemellett reális alternatívát kínálnak a mainstream ellátó rendszerekhez képest ár-érték arányuk és elérhetőségük vonatkozásában. A szakértők közt lesz, aki a termékelőállítást képviseli, lesz akinek szatyor közösség működtetésben van sokéves tapasztalata, lesz a Közösségi Mezőgazdaság (CSA) szakértője, és REL szakértő is.

A fő kérdést három altéma mentén bontjuk majd fel:

– REL rendszerek ökológiai lábnyoma (termelés, csomagolás, szállítás stb.)
– REL-rendszerek árazása, versenyképessége (Bio élelmiszer- reáljövedelmek stb. kapcsán)
– REL-rendszerek marketingje és elérhetősége a szélesebb társadalom felé

A szekció meghívott szakértői:

  • Kislépték Egyesület- Szabadkai Andrea
  • Tudatos Vásárlók Egyesülete- Perényi Zsófia
  • Szatyor Közösség- Kármán Era
  • Virágos Élet Zöldségközösség- Fóris Anna

WS 15

Reziliencia műhelymunka 

Bizonytalan korban élünk. Sokféle válsághelyzet (élelmezési, gondoskodási, megélhetési, ökológiai, stb.) párhuzamosan, egymásra rakódva érint bennünket, közösségeinket és a helyeket/tájakat, ahol élünk. A műhely közös gondolkodásra hív az életünket befolyásoló, egyre halmozódó válságokra adható válaszokkal kapcsolatban. Milyen tudatos stratégiákat építhetünk ebben a bizonytalan világban? Hogyan válhatunk mi, közösségeink és a tájak ahol élünk reziliensebbé? Mára világos, hogy szükséges az egyén szintjéről elmozdulni, ha érdemben szeretnénk gondolkodni, illetve tenni a helyzetünk javítása érdekében. Mitől lesznek tehát a társadalmi-ökológiai rendszereink reziliensebbek? Hogyan viszonyuljunk az ehhez szükséges közös gondolkodáshoz és cselekvéshez? Hogyan készüljünk fel a társadalmi-ökológiai rendszereket érintő sokkokra, hogy ne csak átvészeljük őket és alkalmazkodjunk az új feltételekhez, de képesek legyünk tanulni belőlük? Mire figyeljünk, ha a minket körülvevő társadalmi és természeti környezetet az ellenállóképesség és a fenntarthatóság növelése mellett igazságosabbá is akarjuk tenni? 

Jegyárak:

Egy napos teljes ár 11 000 HUF
Egy napos MAPER tagsági kedvezményes ár 8 000 HUF
Két napos teljes ár 20 000 HUF
Két napos MAPER tagsági kedvezményes ár 15 000 HUF
Stream 3500 HUF