Ha a gazdálkodásra gondolunk, kemény „férfimunkát” látunk magunk előtt.
Nagy, nehéz gépeket, szerszámokat, állatokat, fizikai munkát és főként
rátermettséget. Holott a mezőgazdaság sokszor a tervezésről, gondoskodásról,
alkalmazkodásról szól, ami „női energia”. Ahol azonban a kettő összeér, a
valódi, erőteljes és előremutató gazdálkodás, az nemekhez nem köthető, csak
emberekhez, akik alkotni, élni és adni akarnak.
A klímaváltozást és hatásait aligha kell bemutatni annak, aki a permakultúra iránt érdeklődik, jó eséllyel éppen ez az egyik oka annak, hogy ezt a cikket olvasod. Azonban a társadalmi átalakulásokat is szem előtt kell tartani, ha a jövő civilizációira gondolunk, éghajlatváltozás tekintetében is. Új megoldásokra, rendszerekre van szükségünk, ami akár a közösségeink átalakulását is szorgalmazza. Ami kétségtelen, hogy a jövő közösségeit nagy mértékben a nők formálják: a gondoskodást és kisgazdasági tevekénységek nagy részét is nőkhöz köthetjük. Ha pedig abból indulunk ki, hogy a régmúlt idők első társadalmaiban milyen szerepet láttak el a nők (gyűjtögetés, élelem, később gazdálkodás), és hozzáadjuk azt is, milyen sok mai kertben, gazdaságban végeznek a nők elementáris szerepet a család és a közösség élelmiszertermelésében, láthatjuk, hogy milyen fontos szerep hárul a nőkre, ha mezőgazdaságról van szó. Önellátás, önrendelkezés, vidéki élet, gazdaságok, és mindemellett gondoskodási válság: hol ér össze ez a kettő, és miért van hatalmas jelentősége a nőknek a jövő közösségeinek átalakulásában?
A mezőgazdaságban dolgozók 30%-a nő
Az Európai Unióban, egy 2021-es adat szerint a mezőgazdaság, erdészet és halászat teljes munkaerő-állományának körülbelül 30%-át nők teszik ki. Emellett azonban a nemek arányában jelentős eltérések vannak tagállamonként: például Ausztriában 40% körüli az agrár-munkaerő női aránya, míg Írországban ez 15% körüli volt. És bár a nők jelentős résztvevők munkaerőként, a döntéshozó és gazdálkodói pozíciókban még alulreprezentáltak. A női vezetők aránya még mindig alacsony, sokszor részmunkaidőben vagy szezonálisan dolgoznak, ami befolyásolja a jövedelmüket, anyagi biztonságukat és karrierlehetőségeiket. Egy magyar tanulmány szerint a mezőgazdaságban dolgozó nők körében gyakoriak a jövedelmi és döntéshozatali egyenlőtlenségek, sokan beszámoltak arról, hogy kevesebb hozzáférésük van pénzügyi forrásokhoz és kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik. Sok helyen még mindig nem veszik komolyan a nőket ezen a területen: vidéken erősen kirajzolódik ez a nehézség a mai napig. A tanulmányban megkérdezettek 70%-a komoly problémának látja a nemi diszkriminációt az ágazatban, kevesebbet is
keresnek, kevesebb a szabadidejük és a finanszírozásokhoz is nehezebben jutnak hozzá. Holott a nők nem csak a gazdaságokban állnak helyt, hanem a család életében is. Hatalmas teljesítmény a kettő között megtalálni az egyensúlyt, és stabil alapot létrehozni a jövő nemzedékeinek. Mégis a modern, felvilágosult századunkban éppúgy kihívásokkal kell küzdenie a nőknek a mezőgazdaság berkein belül (is), mint korábban.
Komoly fizikai munka és családi élet
Ugyanazt a fizikai munkát kell elvégeznie a nőknek egy gazdaságban, mint a férfiaknak. Mindemellett azonban a fenti diszkriminációval és a családi élet irányításával is foglalkozniuk kell. Ám tény, hogy a legerősebb nő is fizikai korlátok elé néz, ha egy gazdaság irányításáról van szó, ami egészségügyi problémákat is felvethet. Kétségtelen, hogy aki nőként ezt a hivatást választja, rátermett, ambíciózus és motivált: sok esetben lehet ez családi gazdaság átvétele éppúgy, mint a vidékre költözés kérdése. A nők számára elhelyezkedni a mezőgazdaságban egy olyan alternatíva, ahol a gondoskodás, az alkotás és a jövő lehetőségei egybefolynak. Ám támogatás nélkül mindez elképesztően kemény. Nőnek lenni és nőnek maradni egy férfiak uralta ágazatban emberpróbáló feladat, különösen, ha mindez a gyereknevelés kihívásait is magában foglalja.
Miért fontos mégis, hogy a nők számára is vonzó legyen a mezőgazdaság?
Miképp kapcsolódik össze a gondoskodási válság korában a fejlődéssel?
Gondoskodási válság és a jövő mezőgazdasága
Rengeteg kérdést felvet, hogy a gondoskodási válság erősödése mellett miért olyan fontos még jobban bevonni a nőket a mezőgazdaságba? Először is nézzük meg, mit értünk gondoskodási válság alatt: ez az a társadalmi-gazdasági jelenség, amikor a
gondoskodási feladatok (pl. gyermekgondozás, idősek, betegek ápolása, háztartási munka) ellátása túlzott terhet ró a társadalom egyes csoportjaira, tipikusan a nőkre, miközben a gazdasági és társadalmi rendszerek nem támogatják ezt megfelelően.
Ezek a feladatok gyakran a nem fizetett, „láthatatlan” munka részei, mégis nélkülözhetetlenek a családok és közösségek működéséhez. Mivel társadalmunk egyre inkább elöregszik, erre a gondoskodásra óhatatlanul szükség van, ezzel egyidőben azonban nem növekszik a támogatások mértéke, így még inkább a nőkre hárul ez a feladat. Ahogyan azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az elöregedés egyik oka az egyre kevesebb fiatal, hiszen sokan közülük külföldre vándorolnak egy jobb élet reményében: a lakhatási válság, valamint a tőke-és földhiány tovább nehezíti a helyzetüket. Így az is máshol próbál szerencsét, akit
egyébként vonz a gazdálkodás. A jövő nem túl kecsegtető jóslata, hogy a mostani tizenévesek még ennyire sem szeretnének majd gazdálkodni a kemény fizikai munka és a tőkehiány végett.
Tehát gyereknevelés, háztartás, munka, idősek ápolása, és még megannyi feladat, amit a nőknek kell elvégezniük. Félreértés ne essék, ezt a helyzetet társadalmi és gazdasági szinten kell orvosolni, hiszen a családok esetében sokszor nincs más megoldás. Ezzel egy időben, és visszakanyarodva a cikk elején felvetett kérdéshez, az átalakuló közösségekben óriási szükség van a nőkre az élelmiszertermelésben: a készségeik, multitaskingjuk és gondoskodásuk erejére ahhoz, hogy a jövőben éppúgy gyümölcsöző lehessen ez az ágazat, mint korábban. Mindez gazdaságilag is megalapozott: a FAO szerint a nemek közötti egyenlőség növelése a
mezőgazdaságban jelentősen bővítheti a termelékenységet és hozzájárulhat a globális élelmezésbiztonság javításához, mivel a jelenlegi nemi különbségek 24%-os termelékenységi rést is okozhatnak. Mindemellett azonban, ami nehézséget okoz, éppen olyan erőt is rejt magában: a MAPER tagjai között is számos kiváló, erős és tehetséges nő van, akik sokszor erőn felül teljesítik a gazdaság és az élet adta feladatokat, ezzel pedig erősen motiválják (nem csak) nőtársaikat is. A kreativitás, a problémamegoldó-képesség, a multitasking és a gondoskodás olyan kihasználatlan lehetőségeket rejt magában, amit az átalakuló közösségek nem hagyhatnak figyelmen kívül. Hogy miképp kapcsolódik mindez a jövő gazdaságaihoz, milyen lehetőségek vannak a női gazdálkodók
számára, és miért olyan fontos, hogy végre „komolyan vegyük” a nőket ebben az ágazatban, arról a MAPER éves konferenciáján is több előadást meghallgathatsz.
Ha nincs még jegyed, nézd meg a lehetőségeidet ezen a linken!