XI MAPER Konferencia, 2026

Update 2026 01.17: A diákjegyek már elfogytak!

Részletes program

Péntek

PLENÁRIS 1.

Bőség a válságok korában

Köves Alexandra, ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense

Mostanában vagy sztoikusan elfogadjuk, hogy a gazdasági berendezkedésünk képtelen arra, hogy tiszteletben tartsa földünk eltartóképességét és valamilyen technooptimista szcenárióban reménykedünk, vagy rettenettel tölt el bennünket az, hogy válságok során keresztül kell majd végignéznünk, hogy civilizációnk alapvető létfenntartásához szükséges ökológiai rendszereink összeomlanak. 

Mindkét kép mögött rejlik ugyanakkor egy mélyen belénk rögzült feltételezés, amelyet a gazdasági narratíváink szívós munkával ültettek el bennünk: az emberi vágyak végtelenek, az erőforrásaink pedig szűkösek. Ez viszont azt hordozza magában, hogy az előttünk álló képlet megoldhatatlannak tűnik, és könnyebb elképzelni a világ végét, mint a kapitalizmus végét. Mi van viszont akkor, ha átalakítjuk ezt a narratívát, és elkezdünk azon gondolkodni, hogy a méltó és értelmes emberi létezésben valójában a vágyaink nagyon is végesek, ugyanakkor az ökológiai rendszereink csodálatosan bőkezűek.

Így vajon meg tudjuk oldani az előttünk álló kihívásokat?

PLENÁRIS 2.

Komposzttól közpolitikáig: A permakultúra útja a társadalmi bőséghez

Milánkovics Kinga

Az előadás két fő kérdésre keres választ: 1. Mit tehetünk azért, hogy a permakultúra mint tudás és mint mozgalom, a társadalom sokkal szélesebb köre számára váljon hozzáférhetővé? 2. Hogyan alkalmazható a permakultúra az igazságos társadalom struktúráinak kialakításában?

Milánkovics Kinga a MAPER alapító tagja és a Tudatos Öregedés társ-alapítója. Harminc éve tervez, épít és működtet helyi, közösségi és térségi társadalmi struktúrákat, tapasztalatait pedig rendszeresen beemeli a szakpolitikai munkába. Szenvedélye hogy a gondoskodást, és a permakultúra etikájának mindhárom lábát a mindennapi gyakorlat és a döntéshozatal szintjén is alkalmazott valósággá tegye.

PLENÁRIS 3.

A jó élet keresése a polikrízis korában – Permakultúra tágabb képben

Takács-Sánta András

A mai civilizációs válság megoldásának, egy új civilizáció építésének egyik biztató iránya a múlt vizsgálatán alapszik: az emberhez méltó élet keresésekor érdemes visszanyúlni a civilizáció előtti korok emberének életmódjához. Ha elfogadjuk, hogy a mai világ nem a lehetséges világok legjobbika, és bizonyos modern vívmányok megőrzése mellett nem szégyenlünk tanulni egyszerűbb berendezkedésű társadalmaktól, az ökológiai, társadalmi igazságossági és egészségi szempontból is nagyszerű eredményekkel kecsegtet. De hogy illik ebbe a képbe a permakultúra?

PLENÁRIS 4.

Zöld város, tudatos gyerek

Lőrinczi István

Az elmúlt hat évben azon dolgoztam, hogy a városi betont permakultúrás oázisok váltsák fel, ahol a közösségi kertek és a gyermekintézmények zöld udvarai tanteremmé és élettérré válnak. Előadásomban ezekből a projektekből hozok nektek inspiráló példákat, megmutatva, hogyan nevelhetünk tudatosabb generációt a természet erejével.

SZEKCIÓ I.

Átbillenési pontok a természetben és a társadalomban

A változások az életünkben és a világban nem lineárisan történnek, a természeti-társadalmi rendszerek hosszú nekifutás után gyorsan fordulnak át új egyensúlyi állapotba. Panelbeszélgetésünk résztvevőivel azt járjuk körül, hogy ismerhetőek fel a változás előkészületei, és milyen jelek mutatnak arra, ha közel vagyunk egy átbillenési ponthoz?

Moderál: Lévai Gábor

Résztvevők: Dr. Hajnal Klára, Mező János Bálint, Takács-Sánta András

+++

+++

A permakultúra helye a hazai és európai szakpolitikák végrehajtásában: Akadályok, lehetőségek, kihívások 

A permakultúra Magyarországon és az EU-ban még mindig a szakpolitikák végrehajtásának perifériáján helyezkedik el: nem rendelkezik jogi státusszal, tanúsítással vagy egyértelmű támogatási kerettel. Pedig alapelvei – gondoskodás a Földről, az emberekről és a méltányos elosztás – közvetlenül illeszkednek számos szakpolitika célkitűzéseihez. 

Felmerül a kérdés: vajon a permakultúra csupán jól hangzó kísérlet marad, vagy stratégiai eszközként formálhatja a fenntartható szakpolitikák jövőjét? A kerekasztal során arra keressük a választ, hogyan lehet a rendszerszemléletű, természetalapú megoldásokat érdemben integrálni a szakpolitikai keretekbe, anélkül, hogy a rugalmasságot és innovációt elveszítenénk a folyamat során.

Moderál: Dr. Baller Barbara

Résztvevők: Gergely Márta Julianna, Szigeti Ferenc, Zsembery Zita, Ujj Zsuzsanna, Kujáni Katalin, Kulcsár Balázs

SZEKCIÓ II.

„Talaj. Tudat. Társadalom. – Gyakorlati lépések a regeneratív kultúráért” 

Ebben a panelbeszélgetésben arra keressük a választ, hogyan kapcsolódik össze a talaj regenerációja az emberi tudat, a közösségek és a kultúra megújulásával. 

A permakultúra eredetileg a „permanens agrikultúrából” indult, de idővel „permanens kultúrává” bővült, mert nemcsak a mezőgazdaság, hanem a gazdasági és társadalmi rendszerek kihívásaira is válaszokat keresünk. Ugyanígy: valódi regeneratív mezőgazdaság sem születhet a kultúránk regenerálása nélkül.

A két – látszólag különböző – irány valójában ugyanannak a társadalmi, ökológiai, gazdasági és spirituális problémarendszernek a megoldási útjait kutatja. A permakultúrával egy olyan kultúrát építünk ami egy állanósult harmóniában él a természettel és amíg oda eljutunk, addig aktívan regeneráljuk, amit modern civilizációnk egyre gyorsuló ütemben rombol.

A beszélgetés résztvevői gazdálkodók, kutatók, spirituális vezetők, vizionáriusok és aktivisták, akik saját nézőpontjukon keresztül mutatják meg, mit jelent a regeneráció és a bőség egy élő rendszerben. Célunk, hogy hidat építsünk a tudomány, a gyakorlati tapasztalat és a belső megélés között.

Közösen keressük a választ arra: milyen konkrét gyakorlatok és minták integrálásával válhat maga a kultúránk is regeneratívvá?

A MAPER konferencia fő üzenete, fő logikai íve: Bőség a válságok idején: sikeres és időtálló megoldások korunk kihívásainak kereszttüzében. Pozitív példák a hazai körülmények között, amelyek bőséget (abundanciát) tudtak létrehozni a szűkös erőforrások és korlátozó tényezők mellett is. A permakultúrás szemléletben a pozitív változásokra törekszünk, a tervezés során a korlátozó tényezőkre erőforrásként igyekszünk tekinteni, és végső soron pozitív spirálokat próbálunk létrehozni, amelyek bőséget (abundanciát) eredményeznek. Soron következő konferenciánkon ezt szeretnénk körüljárni és a siker peremfeltételeit górcső alá venni.

Moderál: Víg Vitália, Terravitka

Beszélgetőtársaink:

Tkacsik Márta: a Patikakert alapítója, aki a gyógyhatású növények, a természetes gyógyítás és a közösségi tudásmegosztás elkötelezett képviselője. Munkájában a hagyományos ismereteket ötvözi a modern szemlélettel, hogy újra közelebb hozza az embereket a természet bölcsességéhez. A Patikakertben nemcsak termeszt, hanem tanít is: közösségi programokon, workshopokon, előadásokon és egy blogon keresztül segíti kultúránk újjáéledését.

Szabó Attila: vizionárius gazda és közösségszervező, a Talajmegújító Gazdák Egyesülete elnöke, aki elkötelezetten dolgozik a talaj és a mezőgazdasági közösségek megújításáért. A Kukutyin Műhely társtulajdonosaként testvérével, Szabó Csabával, példaértékű regeneratív gazdaságot működtet, ahol termékeiket rövid ellátási láncokon keresztül értékesítik. Munkájuk inspirációt jelent mind a gazdálkodóknak, mind a közösségeknek, hogy a természet és a társadalom harmóniáját együtt alakítsák.

Hosszú Zoltán, Radha Krsna Dasa: Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége egyházelnöke, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, a tudatosság és a spirituális élet elkötelezett gyakorlója. Aktívan támogatja a Somogyvámosi Krishna-völgy regeneratív gazdálkodási rendszerének működését. Tanításaiban ötvözi a keleti filozófia bölcsességét a mindennapi élet gyakorlati alkalmazásával, példájával inspirálva mindazokat, akik a belső fejlődés és a közösségi harmónia iránt elkötelezettek.

Mester Attila: a Profilantróp Egyesület vezetője, aki aktívan dolgozik a társadalmi felelősségvállalás és a közösségi támogatás erősítésén. Ő az Utcáról Lakásba! Egyesület vezetője is, ahol a lakhatáshoz jutás és a társadalmi integráció ügyét segíti. Emellett a Regeneratív Kultúrák Tervezése (Designing Regenerative Cultures) című könyv magyar fordítójaként a regeneratív gondolkodás terjesztésében is kiemelkedő szerepet vállal.

+++

Hajlék: éghajlatváltozás, lakhatás és energia

Témák, kérdések:

1. Hogyan függ össze az éghajlat változása, a lakhatás és az energia felhasználásunk?
2. Kinek mi a véleménye a „zöld” energia átállásról, a passzív házról és nulla energia igényű épületekről?

3. Milyen építőanyagok lennének kívánatosak egy permakultúrás építkezésen?
4. Hogyan változik a fűtés és hűtés, hőszigetelés és hőtehetetlenség szerepe az időjárás változásával?

5. Energia igény és tolerancia: hogyan korlátozzuk kényelmünket és mohóságunkat? Lehet-e egyáltalán? (Vagyis megvalósítható-e az energia önellátás a mai körülmények között?)

6. Az építőanyagok indokolatlan szabványosítása, az önerős építkezések bürokratikus ellehetetlenítése. Kontroll mánia.

Moderál: Borsos Béla

Résztvevők: Medgyasszay Péter, Straubinger Ákos Lénárt István,  Kovács Bence

+++

Nemzetközi Projektek – MAPER, SOE

MAPER (Convergence):

Összefogásban a szlovák, cseh és ukrán permakultúrás szervezetekkel régi álmunk valósult meg: ERASMUS+ támogatással sikerült életre hívnunk a 2025-ös Nemzetközi Permakultúrás Találkozót (https://resilience2025.skolapermakultury.sk/#home). Az öt napos eseményen számtalan kapcsolódási és tanulási lehetőségünk volt. A szekcióban többek között erről az eseményről is beszámolunk.

EELAP

Tudjátok mi alakítja jó esetben Európa környezeti politikáját és több lépcsővel később a magyar agrártámogatási politikát? Egy hosszú építkezős munka, melybe olyan kutatási eredményeket építenek be, amik több ország összefogásával vizsgálnak sok-sok kis részterületet. Az Enriching European Landscapes with Agroecological Practices projekt az agroökológiai és agrárerdészeti gyakorlatok regionális ajánlásait kutatja.

ClimaPannonia
Hogyan tehető ellenállóbbá a bogyósgyümölcs-termesztés a klímaváltozás közepette? A ClimaPannonia projekt fertődi kísérlete valós körülmények között tesztel természetalapú, klímaadaptív megoldásokat. A konferencián bemutatjuk azokat a megoldásokat, amelyek holnap már a gyakorlatban is alkalmazhatók.

Reforest
A ReForest Platform a természetalapú gazdálkodás és digitális innováció találkozása. Lehetőséget ad, hogy használója egyszerre tanuljon, kapcsolatokat építsen és produktív, fenntartható agroerdészeti gazdálkodást folytasson. A platform tudásbázisa, közösségi tere és videói segítik a klímaadaptív megoldások széles körű alkalmazását a mezőgazdaságban. A konferencián megmutatjuk, hogyan segítheti ez az erőforrás a termelékenyebb gazdálkodást.

DigitAF 

Az agrárerdészet már bizonyította a gazdaságok fenntarthatóságában, az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban, a biológiai sokféleség megőrzésében és a talajvédelemben rejlő potenciálját. A projekt témája az Agrárerdészeti rendszerek megvalósításához szükséges eszközök digitalizálása, hasznos digitális eszközök és az interaktív felületek bemutatása és elérhetővé tétele a felhasználók részére az Agrárerdészeti rendszerek tervezésben.

Moderál: Jordanidisz Theodóra

Résztvevők. Ács Patrícia, Dr. Szalai Zita, Dr. Vityi Andrea

**********************************************************************************************

Szombat

PLENÁRIS 5.

Teremtsünk változást! Nők nélkül nincs valós élelmiszer-önrendelkezés!     

Balogh Lili, MAHE elnök

Perényi Zsófia, TVE közösségi mezőgazdálkodás programvezető  

Ahol a világ nőkkel álmodja újra az élelmiszerrendszert – Mi itt folytatjuk! 

Nemrég tartották a 3. Nyeléni Globális Fórumot, ahol a világ minden tájáról érkező nők és mozgalmak fektették le az élelmiszer-önrendelkezés feminista alapjait. Most elhozzuk ennek a mozgalmi térnek az energiáját, a tudását és a közösségét – de nem csak mesélni fogunk róla, hanem közösen gondoljuk tovább hogyan kapcsolódhatunk a globális mozgalomhoz.  

Panelbeszélgetésben a a beszélgetőpartnereink első kézből számolnak be a 2025-ös fórum legfontosabb tapasztalatairól, és megmutatják, hogyan vált egy mali falu találkozójából az egyik legbefolyásosabb nemzetközi platform, ahol parasztok, őslakos közösségek, halászok és városi aktivisták együtt építik a jövő igazságos élelmiszerrendszerét.   

Érezd át a közösséget! 

A célunk, hogy szó szerint „megérkezz” Nyelénibe! Helyet teremtünk a nemzetközi szolidaritás, a kollektív jelenlét és a közösségi ellenállás érzésének. A beszélgetést interaktív elemekkel egészítjük ki. Ne lepődj meg, ha kapcsolódunk, éneklünk vagy közösen gondolkozunk.  

PLENÁRIS 6.

Hová vezet a permakultúra az életünkben – kutatás a MAPER PDC-t végzettek tapasztalatai alapján

Dr. Mag Zsuzsa ökológus

Sokan tapasztaltuk meg a permakultúrával való megismerkedés, vagy egy PDC elvégzése során, ahogy ez a szemléletmód átformálja gondolkodásmódunkat, sőt, akár életünket is – de ez önmagában csak egy szubjektív megélés. Egy minikutatás keretében idén arra vállalkoztam, hogy a MAPER PDC résztvevőinek kérdőíves megkérdezése alapján megpróbáljam kipuhatolni a jellemző trendeket: milyen hatása van a permakultúrának gondolkodásmódunkra, munkánkra, kapcsolatainkra? Csak egy a sok trendi szemlélet közül, vagy tényleg képes alapvetően átformálni minket? Mennyire vagyunk képesek a szemléletmódbeli változást fizikai változásokká alakítani az életünkben? A kutatási elrendezés messze nem tökéletes, például mert kontrollcsoport nélkül vizsgálódok, de még így is úttörő lesz a maga nemében, hiszen először nyújt némi betekintést abba, hogy mit okoz a permakultúra az életünkben.

SZEKCIÓ III.

+++

LÉPTÉKEK: Klímaadaptív tájregeneráció, avagy merre van előre?

Permakultúrás szemléletű gazdálkodás és kertészkedés során nagyon változatos területeken ténykedünk – kizsigerelt szántóföldeken, erodálódott szőlődombokon, máskor elbokrosodott legelőn vagy felhagyott gyümölcsösben. A permakultúra etikájából és gazdasági kényszerűségből is fakadóan, jellemzően kettős cél mentén munkálkodunk: próbáljuk területünket regenerálni (pl. talajt építeni, biomasszát felhalmozni, vizet megtartani, biodiverzitást helyreállítani), közben pedig valamilyen módon gazdálkodni az adott területen.Ezen az úton azonban nagyon sok húsba vágó ökológiai kérdésről kell döntést hoznunk. A kerekasztalban erdőkhöz és gyepekhez értő, széles látókörű, gyakorlati szakemberekkel régóta együtt dolgozó ökológusokat ültetünk össze  kisebb, illetve nagyobb léptékben dolgozó permakultúrás gazdával/kertésszel, hogy az alábbi kérdéseken gondolkodjunk közösen:

1. Hol milyen típusú vegetáció a reális végcél a mai Magyarországon?
2. Melyek azok a területek, amiket – ökológiai értékességük miatt – még permakultúrás szemlélettel is hagyjunk inkább teljesen békén?
3. Melyek azok a gazdálkodási/tájhasználati formák, amelyekkel regenerálhatunk, gazdagabbá tehetünk egy területet?
4. Melyek a leginkább előnyös regenerációs utak, módszerek – például ha gyepet, vagy erdőt szeretnénk kialakítani?
5. Mit tegyünk azokon a területeken, ahol a nagyfokú degradáció (pl. erodált talaj, hiányzó vegetáció, erős szennyezettség), vagy az erősen megváltozott klíma miatt már nem reális az eredeti, őshonos vegetáció visszaállítása?

Moderál: Dr. Mag Zsuzsa

Résztvevők: Dr. Standovár Tibor, Dr. Molnár Zsolt, Pribéli Levente, Bekecs Mátyás

+++

Agroökológia a tanulástól a megélhetésig: jóllétet támogató utak fiataloknak és felnőtteknek

Milyen lehetőségei vannak ma egy fiatalnak Magyarországon, ha az agroökológiai tudására alapozva szeretné megteremteni a megélhetését? Hol és hogyan juthat megbízható, gyakorlatban is használható tudáshoz? A szekcióban különböző tanulási és pályakezdési utak kerülnek szóba – többek között gyakornoki és utánpótlás-képzési programok gazdaságokban, egyetemi és duális képzések, on-farm tanulási formák, külföldi tapasztalatszerzés, valamint saját gazdaság indítása vagy meglévő gazdaság átvétele. A közösen összegyűjtött lehetőségeket térképes formában is rögzítjük, hogy átlátható képet kapjunk az agroökológiai életutakról.

SZEKCIÓ IV.

What do we have in common and what makes us different? – Permaculture Movement in Eastern Europe

Permaculture has developed in a unique way in Eastern and Central Europe. In our section meeting, we will learn about the organizations in these areas, their brief history, organizational challenges, and the development of the permaculture movement in their countries. The section provides an opportunity to identify similar bottlenecks and possible solutions, also about the previous projects and activities of various organizations. We warmly welcome anyone who is interested in the regional situation of permaculture and would like to get involved in the activities of the MAPER international working group.

Mi a közös bennünk és mi különböztet meg minket? – A permakultúra mozgalom Kelet-Európában

A permakultúra Kelet- és Közép-Európában egyedülálló módon fejlődött. Szakosztályi találkozónkon megismerkedünk ezeknek a területeknek a szervezeteivel, rövid történetükkel, szervezeti kihívásaikkal és a permakultúra mozgalom fejlődésével az egyes országokban. A szakosztály lehetőséget nyújt a hasonló akadályok és lehetséges megoldások azonosítására, valamint a különböző szervezetek korábbi projektjeinek és tevékenységeinek megismerésére. Szeretettel várunk mindenkit, aki érdeklődik a permakultúra regionális helyzetéért, és szeretne részt venni a MAPER nemzetközi munkacsoport tevékenységében.

Moderál: Révai Mátyás

+++

Hátrányból bőség

Az általános vélekedés szerint a hátrányos helyzet – legyen az bármilyen, pl. szociális, egészségügyi, rövid- vagy hosszútávú – többnyire kevés okot ad az örömre, a bőség érzésének átélésére. Szekciónk olyan működő, jó gyakorlatokat villant fel, ahol ez mégis sikerült, hogy példájukon keresztül meglássuk a lehetőségeket az akadályok erdejében.

1. Személyes motiváció/érintettség a hátrányos helyzetű csoportokkal való együtt dolgozásban és a legnagyobb akadály a kezdéskor, a megvalósításban.
2. Milyen „hozamok” (permás értelemben) képzelhetők el számotokra?
3. Volt-e, hol, mikor volt a fordulópont, amikor biztosak lettetek benne, hogy érdemes ezt csinálni?
4. Mi az a pozitív visszacsatolás, ami számotokra leginkább elfeledteti a nehézségeket? (egy-egy példa)
5. Kikek ajánlanátok, hogy valami hasonlóba kezdjenek? 

Moderál: Gál Izóra

Résztvevők: Takács Zoltán, Benye Bernát, Kardos Etelka, Vukovich Daniella

+++

Ellenszélben: életorientált jelenlét egy életellenes világban.

Társadalmunk jelenlegi közértékrendje alapvetően BIOFÓB. Mindenki úgy hiszi, hogy „szereti” a Természetet, de ne legyen szúnyog, gyom, falevél – a mindennapi döntéseink többsége és összessége életellenes. Általános az ökológia analfabétizmus, a fenntarthatóság félrement technológia-fejlesztésbe, a Természet legfeljebb rekreációs célokat szolgál, mint díszlet. A „szép”, a „tiszta”, a „rend” fogalmak fő tartalma a sterilitás. Ebben az antikulturális helyzetben mit tehet a permakultúra? Hogyan mentsük meg a világunkat, a többség ellenében? Hogyan tudatosítsuk embertársainkban életellenes hozzáállásukat? Hogyan tudjuk vinni az életorientált programunkat ebben a lényegileg életellenes világban?

Moderál: Pandur Zsanett

Résztvevők: Bardóczi Sándor, Balogh Péter, Dr. Borsos Béla, Lovranits Júlia

SZEKCIÓ V.

Our common objectives – potential partnerships for regenerative future

During the second section meeting, we will prepare joint project ideas, and participants will learn about the content and objectives of the Visegrad Fund application to be submitted, as well as the activities planned for the region in the coming period.

Közös céljaink – potenciális partnerségek a regeneratív jövőért

A második szakasz találkozóján közös projektötleteket fogunk kidolgozni, és a résztvevők megismerhetik a benyújtandó Visegrádi Alap pályázat tartalmát és céljait, valamint a régióban a következő időszakra tervezett tevékenységeket.

Moderál: Révai Mátyás

+++

Gondoskodás mint erőforrás – mi teremti a bőséget?

A gazdasági fenntarthatóságról gyakran úgy beszélünk, mintha csak a pénz, a technológia vagy a hozamok számítanának. Közben a gondoskodás (care), akárcsak a talaj, szinte láthatatlan erőforrás marad, mégis a mindennapi élet alapja. Ahogy a talajt túlhasználjuk és kimerítjük, ugyanígy bánunk a gondoskodással is: folyamatosan jelen van, mindenki támaszkodik rá, használja, mégis ritkán gondolunk rá úgy, mint véges, óvandó erőforrásra.

Kelet-Közép-Európában a bőséget sokszor nem pénzben, hanem a gondoskodás formáiban, pl. társadalmi tőkében teremtjük meg: a kapcsolatainkban, a megosztott időben és figyelemben, a tájjal való együttműködésben. Ha komolyan vesszük a gondoskodás válságát, akkor újra kell gondolnunk azt is, mit jelent számunkra a bőség és a fenntarthatóság. A bőség nem a hozam maximuma, hanem egy olyan rendszer, ahol az erőforrások képesek megújulni, és nincsenek túlhasználva. Ehhez a gondolkodásunknak a láthatatlan, mindennapi folyamatokat is erőforrásként kell elismernie, és fenntartható módon gazdálkodni vele.

Moderál: Farkas Judit

Résztvevők: Bródy Luca, Milánkovics Kinga, Plachi Attila

+++

LÉPTÉKEK: Sikertörténetek, tanulságok és kihívások az alternatív mezőgazdasági rendszerekben

A panelbeszélgetés során elsőként a panel résztvevők egyéni történetét hallgatjuk meg, majd arról beszélünk, hogy milyen peremfeltételei voltak a sikerüknek és hogyan tudtak a magyar körülmények között érvényesülni. Beszélgetük majd az alternatív mezőgazdasági rendszerek terjedéséről, a jövőbeni kihívásokról és a magyar gazda társadalom, ill. mezőgazdasági szektor jövőjéről. 

Moderál: Szilágyi Alfréd

Résztvevők: Dezsény Zoltán, Nobilis Ágoston, Palik Ferenc és Szeredi Attila

SZEKCIÓ VI.

LÉPTÉKEK: A víz megtartása a tájban és az önkormányzatok

Wass Albert: A víz szalad, a kő marad

1. Ma már a csapból is a tájban való vízmegtartás szükségessége folyik. Véleményed szerint mik a legfontosabb akadályai annak, hogy mégsem ez történik?
2. Milyen szerepet játszanak a jogszabályok a magyar vízgazdálkodás anakronisztikus fenntartásában?

3. A vízgazdálkodáson kívül milyen ágazatoknak lenne még szerepük a víz visszatartás nagyléptékű megvalósításában?

4. A vízépítő mérnökökén kívül kinek a szemléletét kellene még megváltoztatni és hogyan ahhoz, hogy a természeti rendszereket (bennük a folyókat, a talajt, a növényzetet és az állatvilágot) ismét barátnak, társnak, és ne ellenségnek tekintsük?

5. Milyen szerepet játszhatnak az önkormányzatok a természettel karöltve folytatott vízgazdálkodásban és milyen jó példákat tudunk mondani erre a gyakorlatból?

6. Milyen rossz példák hátráltatják még mindig az átállást? Milyen léptékben kellene megvalósítani azt?

+++

LÉPTÉKEK: Kert

“Megéri-e” manapság élelmiszer-kertészkedni, avagy mit jelent a bőség a kertben?

Kit mi húz ebbe az irányba, mi motivál, mi sikerül könnyen és mi jelent kihívást? Mennyi időt szánunk rá és mennyire akarjuk “profira”?

Vendégeinkkel a családi méretű önellátó kertészkedés témáját boncolgatjuk a néhány száz m2 körüli méretben. Saját komposztelőállítás, palántanevelés, téli termesztés, vetőmagkoncepció és tartósítási arányok…
Belenézünk, hogy ki miért azt és annyit termeszt amit, hogy ezzel támpontokat nyújtsunk, inspiráljunk, vagy éppen nehézségekre figyelmeztessünk és javaslatokkal szolgáljunk.

Moderál: Ács Patrícia, projektmenedzser,  Kőjurta Ökokert

Résztvevők: Fóris Anna, Harka László, Révész Gabriella

+++

Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet: workshop szaktanácsadóknak 

Képzés, továbbképzés, finanszírozás. Workshop a hazai öko szaktanácsadási rendszer helyzetéről  

Hogyan működik ma az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó tanácsadás és a tanácsadók képzése – és hogyan működhetne jobban? Az ÖMKi által szervezett, az OrganicAdviceNetwork projekt keretében megvalósuló workshopon áttekintjük, hogyan épül fel a tanácsadási rendszer, mik az erősségei, kihívásai és fejlesztési irányai, valamint azt is, hogyan lehet a permakultúrás tervezés, az agroökológiai szemlélet és az agrárerdészeti rendszerek jelenleg nyilvánvalóan hiányzó tudásanyagát beépíteni a tanácsadási és képzési gyakorlatba. Várjuk a gazdálkodókat, szaktanácsadókat, oktatókat és minden érdeklődőt, hogy tapasztalataikkal és ötleteikkel alakítsák a jövő öko tanácsadását.