Időpont: 2021.01.22., Péntek 14:00 – 16:00

Helyszín: online (ZOOM) 

A nap témája: a TALAJ szerepe és jelentősége az alternatív mezőgazdasági rendszerekben, hogyan tudjuk megőrizni, regenerálni és építeni ezt a kincset az utókor számára.

Az eseményről készült felvételeket az egyesület youtube csatornáján lehet majd megtekinteni.

Program 2021.01.22.

Délutáni szekció – Műhelymunka

 14:00- 14:10: Plenáris, műhelymunkák technikai felállása

14:10-15:20 Párhuzamos műhelymunkák

A műhelymunkák témái:

• Szántás nem szántás, ásás nem ásás- Permakultúrás rendszerben a szántóföldi művelés helye
• Humuszmegőrzés, talajépítés, talajjavító szerek használata
• Talajtakarás: mélymulcs, élőmulcs
• A talajegészséget befolyásoló társadalmi tényezők (szabályozási közeg – KAP, családi gazdaságok, földhöz jutás, öregedő gazdatársadalom, talajhasználattal való visszaélések)

15:20-16:00 Plenáris ülés

A műhelymunkák eredményeinek rövid összefoglalása és megvitatása, célkitűzések, konkrét együttműködési lehetőségek felvázolása.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Műhely témák

Szántás nem szántás, ásás nem ásás – permakultúrás rendszerben szántó –

Téma gazda: Kulcsár Balázs

A talajbolygatás minimalizálása, akár a művelés teljes elhagyása, a talaj védelme érdekében egy fontos célkitűzése a permakultúrás szemléletű gazdálkodásban. Kiskerti viszonyokban a no-dig vagyis ásás nélküli módszerekről szoktunk beszélni míg szántóföldi körülmények között a no-tillről vagy művelés teljes elhagyásáról. A szántóföldi műveléssel gyakrolatilag megállunk a szukcesszió első szintjén, míg a permakultúrában a klimax közeli társulásokat szeretnénk kialakítani a területen. 

Kérdés, hogy hol van a helye mégis a szántóföldi kultúráknak ill. az egynyári kultúráknak egy permakultúrás rendszerben? És milyen mértékű talajbolygatás megengedett egy ilyen gazdálkodásban.

Humuszmegőrzés, talajépítés – talajjavító szerek használata –

Téma gazda: Szilágyi Alfréd, Baji Béla, Szalai Zita

A talaj szerepe, megőrzése, termékenységének fenntartása egyre aktuálisabb téma és szakmai körökben sok vita folyik, hogy milyen úton-módon, milyen technológiákkal tudjuk ezt kivitelezni fenntarthatóan. A talajművelés és növénytermesztés egyéb aspektusai mellett (növényvédelem stb.) a tápanyagutánpótlásban is sok innováció jelent meg a közelmúltban.

Hogyan tudjuk a lehető leginkább ökologikusabb módon növelni a talaj humusztartalmát? Anélkül, hogy más élőhelyek fenntarthatóságát kompromittálnánk (pl: tőzeg bányászat). Milyen talajjavító anyagok  és tápanyagutánpótló szerek használata fér bele a permakultúrás elvek mentén történő gazdálkodásba, ha a környezeti terhelést, energiamérleget és a teljes életciklusát az adott szernek figyelembe vesszük (pl: pelletálás energiaigénye, kőzetőrlemény bányászása, baktériumtrágyák előállításának energia igénye). Talajéletet hogyan befolyásoljuk ezekkel a szerekkel. Lépték kérdés: nagyobb léptékben hogyan tudunk a természettel együtt dolgozva talajt építeni. Ne termeljünk hulladékot elv tudatában mi fér bele ebbe a szemléletbe az ipari hulladékok újra felhasználásval kapcsolatban (pl: cukoripari mész, zöld hulladék, hígtrágya). Milyen talajjavító szereket tudunk előállítani magunk a saját rendszerünk számára (növényi levek stb.).

Mulcsozás, mélymulcs kérdezz-felelek Gyulai Ivánnal, élőmulcs

Téma gazda: Gál Izóra, Kardos Etelka

A mulcsozás régóta a biokertészkedés és természetközeli művelés egyik alappillére. Manapság egyre több kutatás és gyakorlati megvalósítás bizonyítja pozitív hatásait. Azonban továbbra is inkább csak a kiskerti művelésben alkalmazzák. A Gyulai Iván által kifejlesztett mélymulcsos művelés egyre jobban terjed és ezzel a technológiákkal is kísérleteznek már az innovatív gazdálkodók, kertművelők, de a kutatókat is foglalkoztatja mint a fenntartható talajhasználat egyik eszköze. Mindezekkel párhuzamosan egyre több kutatás foglalkozik a főnövények között, azokkal egyszerre, talajtakarás céljából termesztett ún. élőmulcs hatásaival is, mely technológiát szintén nem könnyű nagyobb felületen zajló termesztésben használni.

A műhelymunka kérdései:

• Hogyan adaptálhatóak ezek a praktikák kiskertben, piacra termelő kertészetek vagy szántóföldi gazdálkodás esetén? 
• Melyik évszakban milyen élőmulcs-  ill. takarónövény fajok használhatók az év során? 
• Milyen főnövény esetén milyen mulcsozási technika, illetve élőmulcskeverék használható?

Szántóföldi növénytermesztésben már egész sok gyakorlati példa van, de azok is jobbára külföldön, kertészetben viszont kevesebb példa van. Hogyan lehet kertészeti művelésben adaptálni ezeket a gyakorlatokat?

A talajainkat befolyásoló társadalmi tényezők

Téma gazda: Mihály Melinda

A műhelymunka abból a felvetésből indul ki, hogy társadalmunk működése hatással van a talajhasználat módjára végső soron pedig a talajéletre. A szabályozási közeg (KAP, családi gazdaságok,  művelési ágak) befolyásolhatja a birtokméretet, a művelés intenzitását vagy annak módját. A politikai-gazdasági közeg befolyásolhatja a földhasználatot. Napjainkban egyre növekszik az igény az ipari parkként, naperőműként vagy ültetett erdőként hasznosított földterületek iránt. Ezeket a területeket sokszor az élelemtermelésre alkalmas mezőgazdasági művelés alól vonják ki. Mivel egyre több szereplő (pl. ingatlanfejlesztő, beruházó, mono- vagy polikultúrában gazdálkodó gazda) versenyez egy-egy földterületért a permakultúrás elvek szerint gazdálkodó számára egyre nehezebb lehet a földhöz jutás és egyre több társadalmi tényező tolhatja el a földeket használókat abba az irányba, hogy a talajegészség kárára kössenek kompromisszumot megélhetési stratégiáik kialakítása során. 

A műhelymunkán célunk, hogy feltérképezzük azokat a tényezőket, amik talajaink egészségét és minőségét befolyásolják. Ennek érdekében az alábbi kérdéseket járnánk körül a beszélgetésen: 

• Milyen tényezők befolyásolják a talajegészséget/talajminőséget? 
• Mi kell ahhoz, hogy minél több terület nyerje vissza talajainak egészségét és minél kevesebb terület veszítse el azt?