MAPER PDC 2020-I/2 június 21. Ökoépítészet Mag Zsuzsiéknál Száron

A permakultúra tervező képzés ökoépítészet-oktatás részeként a vályogfalazatú Valaha Tanya szerkezetének megismerése után Szárra utaztunk Mag Zsuzsi, MAPER-tag és PDC-s társunk családi házát tanulmányozni.

Bár kívülről egy szokványos háznak tűnik, megtudtuk, hogy a falazata mészhomok téglából van, ami nagyon nagy hőtároló tömegű, a vázkerámia téglával ellentétben relatív alacsony hőmérsékleten égetik, nagy a terhelhetősége és visszabontható. A vályog, szalma – különösen, ha az ember maga állítja elő helyben – ökológiai szempontból nyilván a legkedvezőbb, de egy vályogház állandó jelenlétet igényel. A mészhomok tégla viszont azoknak lehet jó választás, akik nem tartózkodnak mindig otthon.

A szigetelés kőzetgyapot és fújt cellulóz; hulladék szempontból mindkettő viszonylag jó, de mindkettő érzékeny a vízre.

A fűtést egy faelgázosító kazán biztosítja, amelynek a puffertartályán átvezetett cső a bojlerbe vezet, így a melegvíz-ellátásuk javát is megoldja. A faelgázosító kazán lényege, hogy az égés során keletkező gázok egy másik égéstérbe terelődnek, ahol nagyon magas hőmérsékleten elég az, ami addig még nem égett el tökéletesen. Faelgázosító üzemmódban a kéményük egyáltalán nem füstöl, de száraz fa kell hozzá. Kb. 4m³ fával fűtik ki a 90m²-t, nagyon kényelmes, a tél nagy részében csak 2-3-4 naponta kell begyújtani. Hátránya viszont, hogy áramfüggő. Éppen ezért a nappalijukba egy cserépkályhát is terveztek, így két kéményük van. Tehát a házuknak lesz egy komfortos, hatékony és egy low-tech működésmódja is a tervek szerint. A stratégiák sokfélesége jó dolog!

A borús, csepergős időben először a kertben, majd a házban folytattuk az beszélgetést.

A hővisszanyerős szellőztető rendszer mellett a jól záró, modern ablakok miatt döntöttek. Halk, kiviszi a felesleges párát, egészségesebb a belső klíma, plusz a szellőztetéssel egyébként kivezetett hő 90%-át bent tartja, télen a kivezetett levegő hőjével előmelegíti a bejövő hideg levegőt, pollenszűrőt is be lehet építeni. Tulajdonképpen egy ventilátor és egy csőrendszer, amiben nagyon lassan áramlik a levegő.

A felületkezelésekre is nagy hangsúlyt fektettek. A fal vakolataként a ma elterjedt mészcement vakolat helyett gipszvakolatot használtak, mert a “bolti” vályogvakolat nagyon drága. A gipszvakolat porózus, jó páragazdálkodású, természetes anyag és elfojtja az égést, de a vizes helyiségekbe nem való.

A falak festéséhez mészfestéket használtak, de abból is sokféle van forgalomban, érdemes elolvasni, mit tartalmaznak és honnan származnak. A fafelületek kezelésére lenolajat és viaszolást alkalmaznak, amit nagyon szakszerűen magyarázott el nekünk Zsuzsi és a férje.

Összességében azt mondhatjuk, hogy kül- és beltéren is nagyon tudatosan választották meg a házuk építőanyagait és mindenben az ökologikus, fenntartható megoldást keresték és alkalmazzák.

Gratulálunk a szép, praktikus és ugyan nem passzív, de alacsony energiaigényű ökoházukhoz! Ezúton is köszönjük Zsuzsinak és családjának, hogy megmutatták a házukat és azt a sok ismeretet, tapasztalatot, amit átadtak nekünk!

Írta és szerkesztette: Mag Zsuzsi és Takácsné Kovács Anikó

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük