Élelmiszer-önrendelkezés Fórum 2020.01.25.

2020-ban a szokásos januári találkozónk második napját szeretnénk nyitottabbá tenni a korábbiakhoz képest, így megkerestünk más szervezeteket, hogy együtt csináljunk valami közöset.

Ennek eredményeképpen hirdetjük meg Élelmiszer-önrendelkezés Fórum 2020 eseményt!

Élelmiszer-önrendelkezés Fórum 2020

Helyszín: Central European University (CEU), Október 6. utca 7.

Időpont: 2020. január 25., Szombat

Program

9:00-9:20 Regisztráció

9:20-9:30 Megnyitás, köszöntés

9:30- 10:00 Nyitóelőadások az élelmiszer-önrendelkezésről: Balogh Lili (Védegylet) és Fidrich Róbert (MTVSZ): Az élelmiszer-önrendelkezés lehetőségei Magyarországon

10:00 – 11:30 Poszter-szekció: élelmiszer-önrendelkezés civilek és kutatók szemével 

11:30-13:00 Közösségi batyus ebéd az élelmiszer értéklánc szabad bejárásával

13:00-13:20 Műhelymunka hat témában: a 6 fő téma facilitátora bemutatkozik 

13:30-15:00 Műhelymunka hat témában: műhelybeszélgetések 

15:00-15:30 Kávé-tea szünet 

15:30-17:30 Plenáris ülés: A műhelymunkák összefoglalása és közös megvitatása, további együttműködési lehetőségek feltérképezése

17:30-17:45 A nap lezárása

———————————————————————————————————————

A főbb programok részletes leírása 

Nyitóelőadások az élelmiszer-önrendelkezésről

Január 25. 9:30- 10:00, a terem egyeztetés alatt

Balogh Lili (Védegylet) és Fidrich Róbert (MTVSZ):Az élelmiszer-önrendelkezés lehetőségei Magyarországon – Egy átfogó bemutató az élelmiszer-önrendelkezésről, mint mozgalomról, kialakulásának történetéről.

A Védegylet anyaga az élelmiszer-önrendelkezésről: http://védegylet.hu/elelmiszer-onrendelkezes/

Az MTVSZ  Agroökológia c. kiadványa, amely többek közt bemutatja az összefüggést az élelmiszer-önrendelkezés ill. az agroökológia között:

https://mtvsz.hu/dynamic/agrookologia_kiadvany.pdf

Poszter-szekció: élelmiszer-önrendelkezés civilek és kutatók szemével 

Január 25. 10:00-11:30, a terem egyeztetés alatt

Központi kérdés: Miben járul hozzá/miben tudna hozzájárulni a szervezet, amit képviselsz az élelmiszer-önrendelkezés magyarországi mozgalmának erősödéséhez? A résztvevők 5 percben egy poszterben válaszolják meg a szekció központi kérdését. 

Résztvevő szervezetek: 

Védegylet: Balogh Lili

Lokáli projekt – PTE doktori iskola:  Balogh Pál Géza

Polányi Károly Globális Társadalmi Tanulmányok Kutatóközpont (Corvinus): Mendly Dorottya

Szolidáris Gazdaság Központ: Sidó Zoltán és Márkus Benjamin 

KRTK Békéscsaba: Mihály Melinda 

Felelős Gasztrohős: Lehel Zsuzsanna

ESSRG: Szakál Dia és Pataki György

TVE-KÖKISZ: Perényi Zsófia

Cargonomia, Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszék: Lazányi Orsolya 

Corvinus Gazdaságetika Központ doktori iskola: Veress Tamás

MAPER: Szilágyi Alfréd, Kardos Etelka

SZIE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék: Szalai Zita és Gál Izóra

MTVSZ: Fidrich Róbert 

Magház: Lipka Borbála  

Műhelymunka hat témában

Január 25. 13:30-15:00, a terem egyeztetés alatt, A műhelymunkák a délelőtti élelmiszer-önrendelkezés poszterek előadásaira épülnek. Kérjük válaszd ki azt a műhelymunkát, ami a leginkább érdekel és jelöld azt a regisztráció megnyitása után (2020. Január 6.) elérhető regisztrációs linken. 

Élelmiszer-önrendelkezés globális perspektívából

Facilitátorok: Fidrich Róbert (MTVSZ), Mendly Dorottya (Corvinus Egyetem, Polányi Károly Globális Társadalmi Tanulmányok Kutatóközpont), Mihály Melinda (KRTK Békéscsaba)

Leírás: Mitől globális téma az, hogy mit eszünk? Hogyan befolyásolják a globális folyamatok azt, hogy mi kerül végül a tányérunkra? A workshop célja, hogy egy rendszerszintű megközelítéssel a résztvevőkkel közösen feltérképezzük az élelmiszer ellátási lánchoz kapcsolódó probléma-halmazt, összefüggéseket, hajtóerőket. Az élelmiszer-önrendelkezés olyan kifejezés, amely segíti megragadni az emberek egészséges és kulturális szempontból megfelelő élelmiszerhez való jogát, tehát a jogot olyan élelmiszerekhez, amelyeket ökológiailag egészséges és fenntartható módon állítottak elő. Ezen felül jelenti a saját élelmiszer- és mezőgazdasági rendszer meghatározásához való jogot is. Az élelmiszer-önrendelkezés az élelmiszer termelőinek, terjesztőinek és fogyasztóinak céljait, igényeit helyezi az élelmiszerrendszerek középpontjába a piacok és vállalatok érdekei helyett. (nyeleni.org, https://mtvsz.hu/dynamic/guzsba_kotve.pdf). A workshop központi kérdése:  Milyen tényezők gátolják vagy segítik elő az előrelépést az agroökológia és az élelmiszer-önrendelkezés terén? A workshop résztvevőivel a globális kereskedelmi és befektetési egyezmények, uniós szakpolitikák, a földzsákmánylás (land grabbing) és globális társadalmi mozgalmak, élelmiszer-önrendelkezésre gyakorolt hatásairól beszélgetnénk. 

Kistermelők, mint az élelmiszer-önrendelkezés szereplői

Facilitátorok: Balogh Pál Géza (Lokáli projekt – PTE doktori iskola), Gál Izóra, Szalai Zita (SZIE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék)

Kérdés: Mi szükséges egy sikeres gazdaság fenntartásához?

Leírás: Az élelmiszer-önrendelkezés kiemelkedően fontos feltétele az életképes kisüzemi gazdaságok létrejötte és fennmaradása, ezért ebben a műhelyben gazdálkodói perspektívából közelítjük meg a témát. Egy gazdaság sokféleképp lehet sikeres, ami erősen függ az általa kitűzött céltól: egy saját fogyasztást fedező gazdaság éppúgy lehet a maga szempontjából sikeres, mint egy árutermelésre termelő. A lényeg, hogy tartósan létre tudják hozni a háztartás által igényelt életszínvonalat, és közben az időgazdálkodásban is egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Mindazonáltal közös minden gazdaságban, hogy ökológiai, gazdasági, és társadalmi szempontból egyaránt szükséges, hogy fenntartható rendszert tudjanak kialakítani. A műhelyen az utóbbi két szempontra koncentrálunk. Azokat a közös feltételeket és erőforrásokat próbáljuk feltérképezni, melyek szükségesek ahhoz, hogy létrejöjjenek és fennmaradjanak ezek a fenntartható kisüzemi gazdaságok, azonosítva a hiányokat és problémákat is. Így mind a gazdálkodásba belevágók, mind a gyakorló gazdálkodók, mind a laikus érdeklődők figyelmére számítunk.

REL-kistérségi lépték: kisüzemi gazdálkodók, közétkeztetés, szövetkezetek, CSA- Léptékváltás az ökológiai gazdálkodásban: szövetkezetiség, közétkeztetés, CSA-k

Facilitátorok Szolidáris Gazdaság Központ (Sidó Zoltán, Szepesi Zsófia, Márkus Benjamin)

Kérdés 1: Hogyan segítheti a kisüzemi gazdálkodókat a szövetkezetesedés, a CSA vagy a közétkeztetésbe való bekapcsolódás? REL a Rövid Ellátási Láncokat jelenti, ahol a termelő és a fogyasztó között lényegesen lerövidül az érték lánc, sok esetben közvetlen a kapcsolat.

Kérdés 2: Hogyan képzelhető el (kistérségi szintű) léptékváltás az ökológiai gazdálkodásban a szövetkezetesedés vagy a közétkeztetésbe való bekapcsolódás útján?

Leírás:

Ha valóban át szeretnénk alakítani a globális élelmiszeripart, akkor az ökológiai gazdálkodás volumenének növelése kikerülhetetlen kérdés. Az élelmiszer-önrendelkezési mozgalom elfogadott szempontjainak, elveinek a gyakorlati megvalósítása azonban rendszerint versenyhátrányt jelent mind a termelés, mind az elosztás szintjén. Ennek következtében az egyes modellek jellemzően nem hogy terjedni és növekedni nem képesek, de sokszor a puszta fennmaradásuk is nagyon sok erőfeszítést igényel, vagy pedig egy szűk, magas keresetű fogyasztói rétegre kénytelenek fókuszálni. Mik lehetnek a kitörés útjai ebből a helyzetből?

Ennek egyik módja lehet a hálózatos formában megvalósított szövetkezetiség, vagyis az egyes termelők szintje fölött álló kooperatív rendszerek kialakítása, aminek számos előnye lehet (méretgazdaságosság, fogyasztói szövetkezetek, tapasztalatcsere, közös finanszírozási módok, más mozgalmakkal való szövetségkötések).

Egy másik lehetséges utat kínál az ökológiai termelés célzott összekapcsolása a közétkeztetéssel. Ennek intézményei ugyanis (iskolák, kórházak stb) jellemzően helyhez kötöttek (ún. horgonyintézmények), beszerzéseiket pedig állami forrásokból fedezik. Ha ezeknél az intézményeknél a jelenlegi beszerzési struktúrát át tudjuk alakítani úgy, hogy az az ökológiai, ill. a tágabban vett élelmiszer-önrendelkezési elveknek megfelelően termelő gazdaságoknak kedvezzen, akkor jelentős forrásokhoz és így növekedési potenciálhoz juthat ez a szféra. Ilyen modellekre kínál példát az egyesült államokbeli Cleveland, ill. az angliai Preston esete.

A termőföldtől a talajig, a szerves hulladék körforgása

Facilitátorok: Lazányi Orsolya (Corvinus Egyetem, Cargonomia), Lehel Zsuzsanna (Felelős Gasztrohős) 

• Én hogyan tudok komposztálni? Egyéni, közösségi komposztálási lehetőségek
• Hogyan tartsuk életben a talajt? Zöldhulladék gyűjtésének, felhasználásának lehetősége

Agroökológia Magyarországon 

Facilitátorok: Balogh Lili (Védegylet), Szilágyi Alfréd (MAPER)

Kérdés: Miért van szükség az agroökológiára az élelmiszer-önrendelkezés eléréséhez? Mit értelmezünk Magyarországon agroökológia alatt? Mi a politikai vonzata az agroökológiának?

Leírás: A résztvevők egy magyar agroökológiai nyilatkozat tervezetet vitatnának meg részvételi demokratikus és szociokratikus módszerekkel.

Food Sovereignty and Food System Change: How Research Can Contribute?

Facilitators: Logan Strenchock (CEU) and György Pataki (ESSRG)

Focus: Urban food systems are highly vulnerable both from an ecological and social point of view. Grassroots, civic innovations have been emerging in diverse urban contexts attempting to experiment towards more resilient urban food systems. Presentations will introduce ongoing research on socially innovative urban food initiatives. Group and plenary discussion will address the role of research and researchers in urban food system change towards sovereignty and sustainability, action and participatory research strategies, and also the potential supporting links between urban and rural conscious food movements.

Presentations:

Natasha Gjorevska (Corvinus University of Budapest): Social Change and Food Systems: Cases of Social Enterprises in Glasgow

Abstract:

The sustainability challenges of the contemporary food systems relate to well-being, socio-economic and environmental consequences. In order to address these challenges, emerging research suggests changes in food production and consumption systems, questioning the way we understand and approach food. This calls for more environmentally friendly solutions and approaches, such as alternative networks, and organizational forms, such as cooperatives, community-supported initiatives and enterprises. All of this reflects a need for social justice, equality and sustainability through food production and consumption. This can manifest through greater participation of concerned citizens in social enterprise initiatives connected to food. Based on data from an empirical research, the presentation will illustrate cases of social enterprise initiatives that aim to enable access to healthy, affordable and ecologically sustainable food in urban areas. The cases are social enterprises based in Glasgow that are involved in food production and provision like vegetable farms, community gardens, cafés and shops. These organizations are reshaping the food system in the urban area inspired by their concern for human and planetary well-being. The overall research findings show that creating a positive social change connects to the food system and that providing fresh, seasonal, locally grown food is essential for well-being outcomes. The most important factors for making an impact showed to be the collaboration between different actors in the urban food system, including educational institutions, and having a mind-set of care for others.

Fanni Bársony (Corvinus University of Budapest): Urban Community Gardening in Hungary: An Activity for Changing the Urban, the Community or Lifestyle?

Abstract:

Urban community gardens are now wide-spread worldwide and they are present in the Hungarian capital and in smaller towns as well. As cases from the Global North highlight, community gardens can challenge the mainstream food supply chains by promoting fresh and seasonal, organic food production by laymen in urban plots. To start gardening in the middle of the city, gardeners need to access and use vacant urban land that either belongs to public or private land owners. The gardens may introduce new ways of using urban territories by generating community spaces that are between the private and the public. Urban gardeners share the land, the physical infrastructure of the garden and they often share skills and knowledge on how to plant vegetables. The gardeners interact in the gardens daily and the management of the common areas require cooperation from them. As a result, they may not just garden side-by-side but become a community of people who share the same hobby or even a lifestyle. The gardens have the potential to renew urban relations, community life, consumption, and every-day routines. In my presentation, I ask to what extent do the above promises are met in case of community gardens in Hungary. Do they challenge urban relations, do they result in vivid and new communities, and do they promote sustainable lifestyles?

Partner szervezetek: