Baji Béla: Kártevők és kórokozók a permakultúrás kertben – Összefoglalás a 2020.09.18-i Online Permakultúra Klub eseményről

Írta: dr. Nyárondi Péter  Szerkesztő és fotók: Takácsné Kovács Anikó

Kiemelt kép: fekete levéltetves lóbab hangyákkal és katicabogarakkal

Az előadást Baji Béla kertészmérnök, MAPER szakmai alelnök tartotta, aki több, mint 30 éve gyakorolja a kertjében a permakultúrát.

Az eseményt Dr. Szalai Zita kertészmérnök, MAPER ált. alelnök és a kutatói, fordítói munkacsoport tagja moderálta. (Szerk.: Az informatikai hátteret Milánkovics Kinga MAPER online munkacsoporttag és társadalmi (peoplecare) mu.csop. vezető biztosította.) Béla előadása alatt kommentben lehetett kérdéseket feltenni, amikre választ igyekezett adni a legvégén azok beérkezésének sorrendjében.

Előadásában az alábbi hivatkozásokat nevezte meg értékes forrásanyagnak:

1: az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédő szerek listája

2: https://biocont.hu/

3: Főleg városi kertészkedők számára: www.biokiskert.hu

A három honlap a biológiai növényvédelem széles tárházát rejti gyári készítmény nevek, azok hatóanyagainak részletezésével. Jelen összefoglalásban logikailag jobban követhető sorrendet állítottam fel, így ez alapján a kártevőket soroltam, kezdve a rovarokkal egészen a gerinces kártevőkig.

Elsőként a levéltetű károkozását kezdte részletesen tárgyalni. A levéltetűvel kapcsolatban kiemelte, hogy minden növénynek van saját, illetve néhány közel rokon növényfaj. Például káposzta levéltetű vagy éppen az őszibarack hamvas levéltetű károkozását emelte ki, habár utóbbi szilvára is rámegy. Sajnos szívogatásaik miatt másodlagos károsodásra is kell számítani, amelyet a levéltetűk által kibocsátott mézharmaton megtelepedő korompenész gomba okoz azzal, hogy a levelet elzárja a fénytől, levegőtől. A levéltetvek ellen csalánlevet, fehér üröm főzetet javasol a biokertész szakirodalom. Megfelelő méretű, fajokban gazdag permakultúrás kertben a levéltetvek elszaporodását megakadályozzák a természetes ellenségei. Kiegészítés: hasznos rovarok közül parazitoidokat is említettük a ragadozók mellett pl. a levéltetvésző fürkészeket.

Ragadozó rovarok: imádkozó sáska, katicabogár csalánon, bőrfutrinka

A földi bolha is több fajjal rendelkezik, vannak fekete, fekete-sárga csíkos, nagyobbra megnövő fekete fajok. Leginkább a keresztesvirágúak családjába tartozó fajokat, mint a repce, káposztafélék kedvelik. Legnagyobb tömegben akkor szoktak jelentkezni a házi kertekben lévő káposztaféléken, retken, amikor a szántóföldi táblákon beérett az őszi káposztarepce  (Június közepe) A szántókon ilyenkor táplálék nélkül maradt bogarak tápnövényt keresve tömegesen lepik el kertjeinket. Itt az érintett növényeket alaposan megszórja fahamuval, fekete retek esetében ez hatásosan bevált nála. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a fahamu lúgos, cc. 9-es pH értékű, így megmarhatja a növényt. Ragacsos lapok használata is jó, melyeket a növénysor fölött kell alacsonyan egy bot végén mozgatni, hogy a bolhák -amikor felugranak-, alulról ezekbe ragadjanak bele.   Még lehet a Zeolit ásványi készítménnyel is védekezni, ezzel megszórni a megtámadt növényeket, a fehér bevonat nem fog benne kárt okozni.

Földibolha kártétele rukkolán és egy tisztogató csibe a veteményesben

Amerikai medvelepke (/fehér szövőlepke): életciklusát elemezte. 2 nemzedéke tud kifejlődni évente. Az első júliusban, a második nemzedék augusztus elején pusztít, sajnos minden 3-4. évben van egy ugrásszerű állománynagyság növekedés (gradáció). Mechanikai eltávolítást gyakorol, a hernyókat leszedi (egy levélen vannak a hernyók kis korukban) Szinte minden fás szárú növényt megtámadnak, de leggyakrabban, és legtöbben az eperfán, almafán és zöld juharon vannak. Míg az eperfa képes kihajtani lombfosztott állapotából, addig a mogyoró már nem, csak a következő tavasszal. Bízik a természetes ragadozók megjelenésében, amik mérséklik a medvelepke károsítását.

Természetes ragadozók: Zöld gyík, pókok, zöld levelibéka

Cseresznyelégy és a dióburok fúrólégy elleni védekezés során a cseresznye korábbi -rózsaszínes állapotában történő- leszedését javasolta, utóbbira még nincs koncepció, annyira új rovarkártevő.

Az almamollyal kapcsoltban (ami károsíthat körtén és szilván is) kertjében akár 60-80%-os fertőzöttség is van, a termésből kivágják az érintett részt, a felhasználhatóságot ehhez igazítják. Itt is elhangzott a csalános főzettel történő kezelés, a fertőzés csökkentésére.

Rózsaszínes állapotban szedett cseresznye; a dióburok fúrólégy kártétele; gilisztaűző varádics hangyák, molyok ellen

Az Afrikai vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska új kártevő hazánkban, Béla megfigyelte, hogy az előbbi kukoricában is mérsékelt kárt tud okozni. A tejes érésben levő kukoricaszemeket a burokleveleket átszúrva szívogatja. Mechanikai gyérítést végez.  Az olyan rovaroknál, amelyek veszélyt érezve a földre dobják magukat, a kártevő alá egy sekély tálkát tesz, melyben pár mm mélységű víz van, amibe a menekülni próbáló rovarok belepottyannak, amikor leejtik magukat. Ha nem próbálnak ilyen módon menekülni, meg kell pöccinteni felettük a levelet, hogy ledobják magukat -bele a tálba. Közel 15 centivel legyen a rázáskor a növény alatt a tálka, mert ha mélyebbre tesszük, akkor lesz annyi helyük a poloskáknak, hogy szárnyra kapva meglépjenek. A sekély vízréteg arra kell, hogy a tálból ne tudjanak megszökni. A tálból szükség esetén kiöntve széttaposással pusztulnak el.

Hangyákkal  kapcsolatos kártétel a levéltetvekkel alkotott szimbiózison alapszik. Az előadás végén egy hallgató a hernyófogó öv használatát említette, mely megakadályozza a hangyák feljutását a lombkoronába, így az ott a mézharmatért gondozott levéltetű kolónia védtelen marad a katicabogarak, fürkészek zsákmányolásának áldozataiként. Béla azonban felhívta a figyelmet, hogy a levéltetvek képesek szárnyas alakban önállóan is helyet változtatni, hangyák nélkül- jönnek, mennek.

Lótetű megjelenésére akkor kell számítani, ha túl sok a komposzt, szerves anyag, trágya kerül a talajra, talajba -hangzott el már az előadás utáni kérdésfelvetésre adott válaszában. A lótetű vadászik az ilyen vastag takaróban, amiben hemzsegnek a kisebb lebontó rovarok, férgek, egyéb élőlények. Alagút építése során egy-egy gyökeret elvág-megrág, így a növény pusztulását okozza. Észszerű arányok betartásával megjelenése és kártétele elkerülhetővé válik.

Lótetű; paradicsomon poloskát kereső csibe; burgonyáról lerázott burgonyabogár és lárvái , valamint zöld vándorpoloskák

Krumplibogarakkal kapcsolatban Én írtam Bélának hozzászólásban, amire válaszolt. Kártételre fel kell készülni, mindenki csak annyi krumplit termeljen a kertjében, amiről le tudja szedni a bogarakat, lárvákat, mozaikosan ültesse a krumplit messzire egymástól. Bélánál 6-8 év telt bele, amíg a kártételüket vissza tudta fogni. Mechanikai védekezés (összefogás-széttaposás) mellett elhangzott a fahamuzás. Rezes permetezést megvétóztam azzal érvelve, hogy a déli országrészben a fő kártételi időszakban nagyobb kárt okozhat egy ilyen permetezés már (egyszerűen leég a növény levele, hatásos dózis és a toxikus dózis közti határ nagyon keskeny). Béla még említette a Bacillus thuringiensis  készítményt (Novodor), ami lárvastádiumban hatékony.

Alternária fertőzés látható a paradicsomokon, ilyenkor az érintett növény alulról felfelé felkopaszodik, ez a gombabetegség harmattal fertőz, annak reggeli felszáradásáig kontakt úton. A burgonyavész viszont akkor robban be, ha több napig hűvös és páras az idő -ez minden növényi részt elvisz-hajtásvégekről szokott indulni. Védekezés helyett eleve olyan fajtákat ültessünk, amik ezekre rezisztensek, magas-lugas fajtákat javasolt. Ilyenek a Matina, a  Chadwick, és a NÖDIK egyik Bakonyban gyűjtött paradicsom tájfajtája is.

Szőlő peronoszpóra és filoxéra fertőzés során három csoportra osztotta a szőlőfajtákat. Az első csoportba az európai szőlőfajták kerültek, amiket peronoszpóra miatt 2 hetente rezes permetezéssel kell védeni, a második csoportba a direkt termő szőlőfajták kerültek, amik már rezisztensek a filoxérára és kevésbé, bár fajtától függően eltérő mértékben toleránsak a peronoszpórára. A harmadik csoportba sorolta a rezisztens fajtákat. A permetezés teljes elhagyására alkalmas rezisztens fajták közül déli lejtőkön a Pölöskei muskotály is megterem, míg ez máshol nem biztos, hogy sikerre vihető. Ilyen helyeken a Néró, Aletta, és a Bianka jó választás. Nemrég kapott egy német borszőlő csemetét a Főnix fajtából, ez is nagyon finom, még nem elterjedt, nehezen beszerezhető hazánkban. A tapasztalatok szerint a peronoszpórával szemben tökéletesen ellenálló.

Meztelen csiga elleni védekezést során egy hozzászólásban a Nemaslug -új készítmény- csigapatogén fonálféreg lett megemlítve. Béla a kertjébe csalikat tesz ki, konyhai hulladékot -pl. almahéjakat- kis kupacokba tesz ki, amikre a csigák rámennek. Alkonyat után- körjárata során- az itt talált csigákat összeszedi. Befőttes üvegbe beleejti, a konzervtetőt rájuk zárja.  Megfigyelése szerint ekkor megnyugszanak, mozgásuk lelassul, valószínűleg azért, hogy az oxigénnel spóroljanak a zárt helyen. Így egy két napig is el tudja tárolni a csigákat, majd a halastóba halakat takarmányoz velük. Akinek nincs kedve csigákat kézzel megfogni, az el is taposhatja őket. Társai a hullát egy-két éjjel megeszik.

Ekkor közbeszóltam, elmondtam a kipróbált módszeremet, de nem említettem, hogy nem élve forráztuk le a (spanyol)csigákat, így ez kínzás minősítést kapott. A csigák akkor is tekeregnek még, ha már félbe vannak vágva, mivel primitív dúc idegrendszerük van. Módszerem során a leforrázott csigák felhabzanak, gusztustalan, nyákos massza lesz belőlük, amit fahamuval el lehet keverni (csiga azt amúgy sem szereti), így egy szerves lebontásra előkészített anyagot kapunk, amivel nem lakatjuk jól az élve maradt csigákat a kertben/ komposztban. Béla elmondta, hogy ő hűtőbe majd fagyasztóba rakta a csigákat, ami humánusabb, az állatnak nem fáj, elalszik. Hozzátette, neki nem volt dolga még spanyol csigával (szerencsés), azt hallotta, hogy azt a futókacsa sem eszi meg. Mivel nem tudtam reflektálni, mert rátértek a következő hozzászólásra, így kicsit kiestem a hallgatóságból. Etikai dilemmába lendültem, elkeseredve, hogy állatkínzó lettem-e a hallgatók szemében. (Szerk.: Nem tartunk állatkínzónak. Egyébként az a tapasztalatom, hogy a spanyol csupaszcsigát és mindenféle csigát, valamint a poloskákat imádják a tyúkok és mindenféle kacsa, érdemes párat térbeli és időbeli korlátozással a kertbe engedni.)

Spanyol csupaszcsiga ellen bevethetünk indiai futókacsákat és sünöket.

Mezei pocok kártétellel kapcsolatban volt egy korábbi komment, a hallgató mélymulcsolt a kertjében, megjelentek a pockok és bár van két kuvik családja is a telkén, de két macskát is beszereztek, biztos, ami biztos alapon. Béla elmondta, hogy ez a mélymulccsal együtt járó probléma, a mélymulcs tökéletes élettere a mezei pockoknak, nagyon komolyan el tudnak szaporodni. Azt figyelte meg, hogy a pocok fél a nyílt terektől, ahol felülről nem takarja el semmi, az ilyen környezetet kerülni kezdi, a zavarást is rosszul viseli el. Járatait bedöngöli, kiöntés is szóba került, a macskatartást Béla ellenezte a madárvédelem érdekében.

Megelőzéssel kapcsolatban az előadás végén a korhadt növényi részeket lebontó hengeresférgek kerültek szóba, Gyulai Iván kertjében alkalmazza ezt a módszert. Korhadt növényi részeket visz kertjébe a  (megj.:már lebomlóban levő avar -lomblevelek, gallyak, kéregdarabok, széteső vázágak-) baktériumai, gombái, egysejtűi számos talajpatogénnel versenyeznek, azokat a talajból kiszorítják (pl.:a fuzáriumot), így természetes egyensúly alakul ki a kert feltalajában, növényeink egészségesebbek lesznek. Állítólag lótetűre is jó az a megoldás, rovarpatogén hengeresférgeket tudunk így bejuttatni kertünkbe. Béla javasolta, hogy palánták, facsemeték, balkonnövények ültetésekor erdei talajt is alkalmazzunk. ezzel oltsuk be az ültető közeget. Palántadőlést akár, így el tudjuk kerülni a fiatal zöldségnövény nevelésekor is.

Korhadó fát tartalmazó komposzt, bársonyvirág védőnövényként, gyógynövényázalék öntözéshez

További beszédtéma volt még a vadvirágos rétek létrehozása, védő növénytársítások aroma és fűszernövények álcázó és elterelő képessége a növénypatogén rovarok becsapásával kapcsolatban (évelő, nyáron virágzó őszirózsaféle kokárda virágból Béla egy mezőre valót telepített már).

Jó tudni még, hogy gyümölcsfa kivágása után nem szabad azonnal másik fát a helyére telepíteni. 5-6 évig lucerna kultúrát kell fenntartani a kivágott fa helyén, majd azt követően jöhet az új gyümölcsfa. (Megj.: az évelő lucerna és általában a pillangósok a gyökérgumóikban élő nitrogén kötő baktériumokkal élnek szimbiózisban, melyek a levegő nitrogénjét meg tudják kötni a talajban, így az ilyen növények után komoly nitrogén mennyiség marad a földben, ami az új kultúra növekedését serkenteni fogja.)

Végén két könyvajánló link került megosztásra.: https://www.regikonyvek.hu/szerzo/szepessy-istvan és https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-bognar-sandor-dr-huzian-laszlo-novenyvedelmi-allattan-98070

Az előadás kicsivel volt hosszabb, mint másfél óra. Sokszor éreztem, hogy Béla igazi klasszikus, a technika ördögével dacolva is azonban igyekezett tapasztalatait megosztani a hallgatósággal. Kritikai észrevételem annyi, hogy nem vagyok benne biztos, hogy a déli országrész –mondjuk ki- mediterránná váló- éghajlatára adaptálható a teljes módszertana a homoktalajokkal bíró területek megfigyelésein alapulva. De ezért vagyunk Mi, hogy bekapcsolódva meg tudjuk osztani majd a saját észrevételeinket másokkal, akik most kezdenek bele, vagy belekezdtek és elakadtak valahol a rendszerben.

Pécs, 2020.09.19.

Szerk.: Köszönet jár Baji Bélának és minden segítőnek a Permakultúra Klub megtartásáért és dr. Nyárondi Péter gyakorló kertészkedőnek, a Permakultúra Klub Bátaszék tagjának az összefoglalásért!

A videót a You Tube csatornánkon megtaláljátok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük